Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IX. Vasutak
és a tárgyalások velük ennek folytán folyamatba tétettek, a másik társulattal megszabott feltételek alapján. Kívánatos lett volna, hogy a stáczió-utczai vonal a meglevő hálózatba betorkolva létesüljön; de ez iránt az érdekelt két vállalat megegyezésre nem juthatott- E kényszerhelyzetben a vasút kiindulási pontjául az egyetem-tér választatott. A megoldás e módja kétségtelenül nem a legszerencsésebb, nemcsak mert ilyképen egy tér sajátképeni rendeltetésétől részben elvonatik, hanem azért sem, minthogy a Kálvin-tér egy csekély vonal meghosszabbítás érdekében legélénkebb pontján kérész- teztetik. Ezen okoknál fogva kikötöttük, hogy a Kálvin-tér—egyetem-téri szakasz csak ideiglenes, azon időre szóló lehet, mig a stáczió-utczai vonal a hálózattal kapcsolatba jut, vagy pedig oly kiegészítést nyerend, mely a kérdéses szakaszt feleslegessé teszi. A már előbb megtartott közigazgatási bejáráson a stáczió-utczai gőzmozdonyú vasút — mint külön vállalat — ügye részleteiben is megoldatván, a főváros az időközben a budapesti váltó- és kereskedelmi törvényszéknél közkereseti társasczéguek bejegyzett vállalkozókkal a szerződést megkötötte. Erre az ügy újabb fordulatot vett. Az engedélyes czég ugyanis — utalva a Teréz-körúton próbaként létesített villamos vasútnál elért kedvező eredményre — a vasútnak villamos erőre kiépítését és a nagyobb befektetésre való tekintetből az engedélyidőnek 10 évvel, vagyis 1927. április 30-ig leendő meghosszabbítását kérelmezte. E kérelem teljesítéséhez az illetékes hatóságok mindegyike készségesen hozzájárult, nagy előnynek ismerve el, hogy a villamos vasút üzeme zajtalanabb, a kocsi vezetése és gyors megállítása biztosabb és könnyebb, mint a többi vasutaknál; továbbá az utczákon piszkot nem csinál, füstöt nem fejleszt és szikrát nem hány. Másfelől gondoskodva van arról, hogy a mennyiben a villamos üzem a szolgálatát ideiglenesen netán mégis megtagadná, ez esetben a czég gőzmozdonyokat járasson. Természetes, hogy a pályatest úgy készítendő, hogy a vasút minden további átalakítás nélkül gőzüzemre is használtathassák. E körülmény lehetővé teszi, hogy a vonal a körülményekhez képest a közúti vaspálya egységes hálózatába nehézség nélkül bevonassák. Végre megemlítjük, hogy a vasút kiépítése 1888. őszén tényleg kezdetét vette és 1889. folyamán megnyílik. A Podmaniczky-utczai vasút. E vasutat illetőleg előre kell bocsátanunk, hogy már az általános szabályozási terv megállapításánál az a czél lebegett szem előtt, mikép a városligetbe egy második vasúti közlekedés létesittessék, melynek segélyével különösen a Lipótvárosból a kerepesi-úti nagy kerülő mellőzésével egyenesen, a legrövidebb vonalon lehessen kijutni a balparti városrész leglátogatottabb üdülő helyére. E második vasúti vonal számára a Podmaniczky-utcza volt szándékba véve és épen ezért a szabályozási terv
