Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IX. Vasutak
— 148 — úgy lön megállapítva, hogy ez az utcza egész hosszában a volt bárány-utczai részszel együtt 13 öl széles legyen. Már az 1885-diki kiállítás oly tényezőnek vott tekintendő, mely az említett vasúti közlekedés létesítését sürgősen igényli. A hatóságok ennélfogva a budapesti közúti vaspálya-társulattal még 1884-ben oly czélzattal indították meg a tárgyalásokat, hogy a vasút még a kiállítás megnyitására forgalomba helyeztessék. A vasut- társulat a hozzá intézett felhívásra a városligetbe vezető második vasúti vonal czél- jára az ó- és az új-utcza irányát jelölte ki, az egyiket a kifelé, a másikat a befelé igyekvő forgalom számára; a Podmaniczky-utczai vonalat pedig csak azon feltétel alatt lett volna hajlandó kiépíteni, ha a concessio a társulat egész hálózatára 10 évvel meghosszabbittatik, miután a társulat nézete szerint a Podmaniczky-utczai vonal nem volt jövedelmezőként számításba vehető. Minthogy azonban a társulat által kijelölt ó- és új-utcza oly keskenyek, hogy azokon egy vágány sem helyezhető el az általános forgalom lényeges hátráltatása nélkül, a kiküldött vegyes bizottmány ragaszkodott a Podmaniczky-utczai vonalhoz, melyre azonban a társulat a concessio meghosszabbítása nélkül továbbra sem mutatott semmi hajlandóságot. Ebben a stádiumban léptek fel ajánlatukkal Balázs Mór és társai, kikkel az alkudozások benyújtott terveik alapján a gőzűzem alapul vételével megindittattak. E vasút egy fő- és egy mellékvonallal terveztetett. A fővonal az akadémiától kiindulva a Podmaniczky-utczáp át a városligetbe vezet, a mellékvonal a Podmaniczky-utczából ágazik ki és a szab. osztr -magyar állam- vasút pályaudvarához vezet. A főváros a 40 évi concessiót Balázs Mór és társainak mindkét vonalra megadni határozta. Ehhez azonban részünkről csak a fővonalra nézve járultunk hozzá, mert a mi a mellékvonalat illeti, ennek engedélyezése ellenkezett ama elvi megállapodással, mely szerint a nagykörút önálló hálózat alapjául tartandó fenn. A közönség kényelme érdekében mindamellett készeknek nyilatkoztunk megengedni, hogy a vállalkozók ideiglenesen a kérdéses mellékvonalat is kiépíthessék, azzal a kötelezettséggel, hogy azt a hatóság kivánatára előre bocsátandó félévi felmondást követő három hó alatt minden kártalanítás nélkül eltávolítani tartoznak. A vonal irányánál kifogásunk volt az ellen, hogy a vasút a Ferencz József- térről kiindulva s az akadémiát három oldalról körülvéve, egyik ágával a Rudolf- rakparton, másik ágával pedig az akadémia utczán haladjon a Báthory-utczáig, hol aztán a két ág egyesülne. Nem helyeselhettük ezt pedig azért, mert a díszes Ferencz József-teret minden vasúttól megkimélendőnek tartjuk; másfelől az akadémia dél- nyugoti sarkánál levő rakparti bejárás, továbbá maga az akademia-utcza is oly keskeny, hogy itt gözmozdonyú vasúttal a biztonság veszélyeztetése nélkül közlekedni nem lehetne. Ehhez járult még az is, hogy a Rudolf-rakparti ág érintené ama telektömbünket, melyet ideiglenes használatul az országház-épitési bizottságnak engedvén át, ezzel egyelőre nem rendelkezünk; sőt ugyané vonal belemenne abba a parkírozandó térbe, mely az országház előtt tervezve van. Ezek figyelembevételével a vasút irányát következőleg állapítottuk meg:
