Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1875, 1876, 1877 (Budapest)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1877. évi műkodéséről - VII. Vízvezetékek
18 közepében helyezte volna! Ez olyan tény, mit tagadni nem lehet s lia ma arról volna szó, hogy egy csekély ideiglenes viztelep hová állittassék, épen az egész miveit világ példájára ellenezni kellene, hogy az a hajóhivatali telekre épittessék ; még inkább kell ezt tenni tehát akkor, midőn egy végleges vizműről van szó oly városban, mint Pest, melynek jövő fejlődése épen ezen területen várható csaknem biztosan! III. Hogy a jelen vizműtelep kiterjesztésének és igy állandósításának eszméje egészen nj és mintegy erőszakos módosulása az eddigi nézeteknek, legfényesebben igazolja azon körülmény, hogy a fővárosi hatóság épen egy végleges vizmű helyének kipnhatolása czéljából talajfnratásokat rendelt el s hogy az eljárt bizottság furatásokat eszközölt is mindenütt, csak ott nem, hol a vizmű jelenleg kiterjesztetni szándékoltatik, mert akkor még senkinek sem jutott eszébe, hogy e helyen végleges vizmű épittessék, hanem mindenki azon nézetet táplálta, hogy ez ideiglenes telepet mihamarább meg kell szüntetni. — S igy a vegyes bizottság, midőn Wein nr javaslatát tárgyalta s ezen sajátságos fnratási hiányról értesült, kénytelen volt a tervezett helyen furatásokat elrendelni. — Ezen fúrások befejezvék, s miként értésünkre esett, oly eredményt tüntetnek fel, hogy azok folytán a javaslat már némi módosulásokat igényel, melyek azután utóbb a részletes tervek kidolgozásánál fognak kifejezést találni. IV. Nézetkülönbség uralkodik arra nézve, hogy a nyert, illetőleg nyerendő viz Dunaviz-e vagy alantas forrásvíz? Wein ur azt állítja, hogy vizének 2/3-da Dunaviz; a javaslatát pártoló szakértők azt mondják, hogy abban nincsen Dunaviz! E szerint bajos meghatározni, kinek van igaza, de mégis egy tény, hogy a viz egészen vagy részben vagy a Dunából, vagy pedig az alantas forrásokból származik; tertium non datur. — Vegyük fel, hogy Wein urnák van igaza, hogy a nyerendő viz legnagyobb része Dunaviz. Ekkor bizonyítani sem kell s minden laicus érti, hogy a hajóhivatali telek, mely fölött a város pöcze és egyéb csatornáinak része már leomlott, nem alkalmas hely s hogy az egész világ- példájára egy, a városon felül fekvő helyet kell keresni. — De tegyük fel, hogy alantas forrásvizet akarunk. Ekkor ismét a talajvizsgáló bizottság jelentése szerint az újpesti kikötő szigetén levéli a leghatalmasabb homok és kavicsréteg, ezen hely látszik legalkalmasabbnak a végleges vizmű iránti tanulmányozás, illetőleg egy próbakut felállítása tekintetéből. Tehát akár Dunaviz, akár alantas forrásvíz, akár mit kívánunk, a végleges vízmüvet jelen helyére tenni nem lehet. V. Wein ur állítása szerint az eszközlendő mélyítés és kiterjesztés folytán 600.000 köbláb viz lesz naponként nyerhető. — Eltekintve a számtól és annak elégtelenségéről most csak a nyerendő viz minőségéről kívánunk szólani. — Constatált dolog, hogy ugyanazon viz-medenczéből, melyből Wein ur meritendi vizét, a felső gőzmalmok már éveken által merítik vizüket, de e mellett a tapasztalás azt tanúsítja, hogy mig a régibb malmok ezelőtt 20 — 25 évvel már néhány ölnyi mélységben kitűnő vizet nyertek, addig az utóbbi években, a mint a környékbeli kutak szaporodtak és a vizmerités fokozódott, a kutakat mindinkább nagyobbitani és mélyíteni kellett, a viz pedig az erőszakolt merítés folytán mindinkább rosszabbult olyannyira, hogy már gyári czélokra igen, de inni vagy más házi czélokra már koronként kevésbé használható. Nem fektetünk ugyan nagy súlyt a malmok beadványára, mert ha vizük elvo-