Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)
VI. Egyes főbb intézkedések és szabályozások - 19. A budai vár erődítési jellegének megszüntetése
<£© 54 ©&■ hogy a közmunkák tanácsa által bemutatott részletes szabályozási terv Ö Felsége által legkegyelmesebben helybenhagyassék, mely esetben a vári jellegnek elvben már kimondott felhagyását, a terv kivitele által igen rövid idő alatt a tényleges felhagyás természetszerűleg fogná követni. Ez előterjesztés nyomán újabban nyilatkozott a cs. k. közös hadügyministerium és kimondd, hogy a jelen erőditvények teljes felhagyásába beleegyezik a kővetkező feltételek alatt: 1- ször. Az erődítések megszüntetése csak a várhegyre és környezetére terjesztetnék ki; ellenben a Gellérthegyi erőditvényre nem, mert mig az előbbiek a hadászat jelen követelményeinek úgy sem felelnek, meg s azok felhagyása által Buda stratégiai fontossága mit sem vészit, — addig a Gellérthegy Budapest jövő szélesebb körű erődítési műveletének egyik állandó támpontja leend. 2- sor. A várfalak ennélfogva a szükséghez képest lebonthatók és a szomszédos telkekre nézve fennálló építési tilalom megszüntettetnék: de csak oly feltétel alatt, hogy a Gellérthegyi erőd eddig határozottan nem körvonalzott építési tilalom alá eső területe, egy szükebb 300 ölnyi s egy tágasabb 600 ölnyi határvonalban kijelöltessék, törvényesen elismertessék és kihirdettessék. 3- szor. Az úgy nevezett várerőditési telkeknek még hátralevő része, körülbelül 3'2/s hold területtel, az 1870. X. t. ez. értelmében alakított fővárosi pénzalapnak átengedtetnék, ellenben az eddigi lak- vagy raktárhelyiségek, gyakorid helyek, s. t. b. tárgyakért, a mennyiben azok megszűnnének, vagy természetben vagy pénzegyenértékben kárpótlás nyujtassék. 4- szer. Miután a hadügyminister a jelenlegi erőditvények helyett, újabb nagyobb körű s a város fejlődését nem gátló erőditvényeket tart szükségesnek, a várfalakért s azok által elfoglalt területekért kárpótlást kíván, melynek értéke az uj erőditvények költségeinek részbeni fedezésére szolgálna. A bizottság a vár felhagyásának kimondását örvendetes tudomásul veszi, a Gellérthegyet illetőleg azonban megjegyzi, hogy annak fenntartása vagy elejtése, magának a várnak erődítési jellegének megszüntetésével kapcsolatban nem áll s erről az eddigi tárgyalások folyamában szó nem is volt. E kérdés tárgyalásába egyébiránt a bizottság már azon oknál fogva sem bo- csátkozhatik, mert mig egyrészt valamely pontnak hadászati tekintetből leendő erődítését a fennálló törvények értelmében csakis a monarchia mindkét feléből álló delegatió mondhatná ki, úgy másrészt az építési tilalom alá vonatni kívánt területek részben városi, rész - ben magánosok tulajdonát képezik, melyek felett csak is az 1868. 56. t. czikkben megállapított kisajátítási eljárás foganatba vétele mellett lehetne, előleges törvényes intézkedés nyomán, rendelkezni. Kimondja továbbá a bizottság, hogy miután a falak csak ott fognak lebontatni, hol ez a szabályozás kivitele tekintetéből szükséges, a katonai kincstár által birt épületek s. t. b. esetleges kártalanítása magától értetődik, mert ilynemű kártalanításnak minden egyes esetben, — akár magános, akár az állam tulajdonát képezi az ingatlanság — mely a szabályozás által érintetik, — természetszerűleg van helye. Ellenben a vár falai s az
