Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)

VI. Egyes főbb intézkedések és szabályozások - 20. Széchenyi szobor felállítása

ezek által elfoglalt területek után követelt kártalanítás ellenében a bizottság egyhangúlag s határozottan kinyilatkoztatja, hogy miután a várjelleg megszüntetése ő csász. és apóst, királyi felségének legmagasabb kegyelmi tényét képezi, az eddigi s különösen Bécs város erődítésének lerombolása alkalmával szerzett tapasztalatok folytán, e kártalanítást Ő Felsége legmagasabb intentiójával annyival kevésbé tartja összeegyezhetönek, mert e vár Mák még hadászati szempontból sem bírnak semmi nemű értékkel és a főváros tulajdonába leendő átbocsájtásuk nem hogy előnnyel, hanem inkább ott, a hol fenntartásuk szükséges, folytonos fenntartási, — ott pedig, a hol lebontatniok kell, tetemes lebontási és elhordási költséggel vannak egybekötve.

Ezek folytán oda irányult a bizottság véleménye, miszerint az egészen független Gellérthegyi kérdés mellőzésével s a várfalakért kívánt kártalanítás elejtése mellett, újabban is kéressék meg ő Felsége, miszerint kegyelmes intentiójához képest a várjelleg megszüntetését kimondani s igy a főváros fejlődése körül oly nagy mértékben tanúsított fejedelmi jő indulatának egy újabb nyilatkozatával legkegyelmesebben megörvendeztetni méltóztassék.

E bizottsági tárgyalások e szerint nem vezettek még tényleg az óhajtott eredményhez, sőt a Gellérthegyi kérdés kapcsolatba hozatala által, mintegy újabb nehézség gördittetett a megoldás elébe; de mégis kétségtelen, hogy a nagy fontosságú ügyben haladás tapasztalható, mert még a katonai szakkörök részéről is immár hivatalosan van constatálva az, hogy a budai vár erődítési művek nem felelnek meg s hogy azok a fővárosban rejlő strategikai fontosság legkisebb veszélyeztetése nélkül, egyszerűen elejtendők.

Ez pedig annyival örvendetesebb, mert igy az O Felsége kegyes és jó indulatába helyezett remények, annál gyorsabban fognak teljesülésbe menni.

20. Széchenyi szobor felállítása.

A bizottság, melynek feladata volt, a haza nagy fia gróf Széchenyi Istvánnak állítandó emlékszobor előmunkálatait eszközölni, ezeket befejezvén, a folyó évben bemutató az emlékmű tervezetét s annak tényleges felállítására hatósági engedélyt kért.

Az emlék, melynek kivitele ellen észrevétel fenn nem forgott, egy 26' magas talapzaton nyugszik; maga a szobor 18' magas, s igy az egész emlék magassága 44' leend.

A talapzat sienit vagy svéd gránitkőből állittatik elő, melynek négy sarkát, Minerva, Neptun, Ceres és Yulcán, mint a bölc seség, hajózás, gazdászat és ipar jelvényei díszitendik.

Az emlék a Ferencz Józseftéren, az Academia előtt alakítandó parkcsoporto- zatban fog felállittatni. A hely pontos kitűzése egy vegyes bizottság által a helyszínén eszközöltetett. A munkálatok a jövő év tavaszán meg fognak indíttatni.

Ekként nemcsak a nemzet óhaja, — mely nagy fia emlékének megörökítését várva várja — fog teljesülésbe menni, hanem egyszersmind a főváros legdíszesebb helyének fentebb leirt rendezése is, tényleg megkezdetik.