Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)
VI. Egyes főbb intézkedések és szabályozások - 19. A budai vár erődítési jellegének megszüntetése
19. A budai vár erődítési jellegének megszüntetése. Ezen a főváros jövő felvirágzása, de különösen a budai részek fejlődése tekintetéből oly nagy fontosságú kérdés megoldása, mely ő Felségének 1866. évi Junius 13-án kelt legkegyelmesebb elhatározása folytán oly kedvezően megindittatott, a fővárosi közmunkák tanácsa által a legmelegebben lett felkarolva. Az évek hosszú során által elejtett tárgyalások újbóli felvétele czéljából e tanács úgy a nagyméltóságú magyar királyi Minister Elnök úrhoz több felterjesztést intézett, valamint egy indokolt folyamodványában egyenesen ő Felsége legmagasabb személye elébe is járult, s kérelmezte, hogy a budai vár erőditési jellege szüntettessék meg. Ezen tiszteletteljes kérelem, melylyel Buda város volt hatóságának folyamodása is egyesült, 0 Felsége legkegyelmesebb elhatározása folytán, újabb tárgyalásoknak lett kiindulási pontja, melyek folyamában a nagyméltóságú cs. kir. közös hadügy minis terium részéről kimondatott, hogy a vár jelenlegi erőditvényei, a hadászat mai igényeinek és követelményeinek többé meg nem felelnek, s igy azok felhagyás a ellen elvilegtöbbé akadály fen nem forog. Egyúttal kijelentetett azonban a cs. kir. hadügyministerium részéről, hogy Budapest a monarchiának biztonsága tekintetéből ezentúl is fontos hadászati pontot képe- zend, miért is a jelenlegi erőditvények teljes feladását oly feltételekhez véli kötendőnek, melyek teljesitése által e pontnak a stratégia mai követelményeinek megfelelőbb, sokkal szélesebb körben kivánatos biztosítása eszközöltethessék. A cs. kir. közös liadügyminister urnák ezen nyilatkozata alapján az ügy közvetlen vezetésével megbízott m. kir. honvédelmi ministeri um ban 1873. Augustus 8-án és 1874. évi April 30-án vegyes bizottsági tárgyalások folytattattak, melyekben a m. kir. belügyministerium, a cs. kir. hadparancsnokság, a fővárosi közmunkák tanácsa és a főváros küldöttei is részt vettek. Az első tárgyalás alkalmával különösen a közmunkák tanácsa képviselői által kiemeltetett, miszerint a budai területnek, a változott igényeknek megfelelőleg leendő szabályozása, illetőleg a szabályozásnak kivitele, mindaddig lehetetlen, mig a várerőditési jelleg teljesen meg nem sziintettetik. Ez állítás igazolására be lett mutatva egy szabályozási tervezet, mely csak a főut-hálozatot s különösen az Albrecht-utnak a bécsi kapuig leendő folytatását és a fehérvári kaputól a Tabánba vezetendő főút vonalait tünteti elé i mely utak azonban, daczára főfontosságuknak, miután az egyik a Józsefbástya lerombolását teszi szükségessé, az erőditési jelleg felhagyása nélkül egyátalában lehetetlennek. A hadparancsnokság azon nézete ellenében, hogy a budai várnak mint erődített helynek fenntartását, beállható belső mozgalmak esetében, a királyi palota, a kormány székhelyének valamint az itt őrzött fontos levéltárak biztosítása is kívánatossá teszi, — a bizottság azon meggyőződésének adott kifejezést, hogy e czélok biztosítására a várnak természetes fekvése, melynek magaslata az egész főváros felett uralkodik, is teljes garantiá- kat nyújt annyival inkább, mert a várfalak mint a vár területén álló házak egyik főtámaszai legnagyobb részt úgy is fenntartatnának s csak ott töretnének át, hol ezt a forgalom és közlekedés fokozott igényei megkívánják. Mindenek előtt azon kérelmet véli ennélfogva a bizottság előtérj esztendőnek,
