Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1870, 1871, 1872

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1872. évi működéséről - I. Budapest általános szabályozásának és beosztásának tervezete

6

irányú főutak u. m. a váczi, kerepesi, kőbányai, üllői és soroksári utak külső részei 18 öl szélességben állapíttattak meg, melyhez mindkét oldalon még, elökerteknek fen- tartandó 3—3 ölnyi terület járuland.

c) A Kőbánya szabályozása.

E fontos, inkább ipar mint nyaralói terület szabályozásánál két vezérelv volt irányadó. — Az egyik, melyet a városi hatóság is különösen hangsúlyozott, a Kőbányának úgy a várossal, mint a közelfekvő helységekkel való helyes és czélszerü összeköttetése. — A második pedig, hogy a városra nagy fontosságú s itt összpontosuló sertéskereskedés kellő figyelemben részesüljön.

Az úthálózat, eltekintve a már létező és a városba vezető főúttól, a következő újabb utak által egészíttetett ki, u. m.: i) egy összekötő út, a jászberényi útnak a Drasche-féle téglavetők melletti része — és Kis-Pestközött, agyömöriút átmetszésével;

2) egy összekötés a gubacsi határ meghosszabbításában; 3) egy összekötés az üllői útról a sertésszállásokon által a gyömrői útra; 4) egy átkelés az állami és északi vaspálya átmetsző pontjánál; 5) egy a fehér útnál; 6) egy út a Drasche-féle téglavetőtől nyugatra; 7) végre kimondatott, hogy a vaspályák mentében jobbra-balra 8—8 öl széles, utak maradjanak.

A Kőbányán és környékén öszpontosuló sertéskereskedés a főváros, de az egész ország érdekében is a legnagyobb gyámolítást érdemli. Ennélfogva nem csak megállapíttatott, de a magyar államvasutak igazgatóságának kezdeményezése folytán ténynyé is vált, hogy egy külön szárnyvonal vezettessék a szállásokhoz. E szárnyvonal folytán a sertések sokkal olcsóbb és rövidebb utón fognak Éjszaknémetország piaczaira szállíttathatni. A szállások elhelyezését, a szükséges földterületeknek jutányos áron való átengedése által kell elősegíteni, hogy a pesti Kőbánya az egész sertéskereskedésnek mintegy központjává legyen. Miután azonban nem kívánatos, hogy a sertésszállások a Kőbánya közvetlen szomszédságában és az odavezető főút szegélyén létezzenek, oda keilend hatni, hogy azok lassanként a sz.-lörinczi határ irányába tereitessenek, az ekként felszabadított területek pedig idővel lakházakra szolgáljanak. Ez elterelés semmi veszélylyel nem jár, mert az összekötő vaspályától szárnyvonalak fognak a szükséghez képest a sertésszállások telepére vezettetni s így a sertéskereskedés, daczára a számba sem jöhető csekély távolságnak, csak uj lendületet fog venni.

d) A városliget szabályozása.

Pest városának ezen, úgyszólván egyedüli, üdülő helyének a változott viszonyokhoz képest leendő rendezése és bővítése iránt, — különös tekintettel a kinyitandó su- gárútra s annak a városligetben leendő folytatására, — a tárgyalások ugyan megindítanak, de mindeddig be nem fejeztettek. Miután azonban több mint valószínű, hogy a közmunkák tanácsa által készült szabályozási tervhez Pest városa is hozzájáruland, vagy esetleges észrevételeit a legközelebbi jövőben megteendi, magának a szabályozásnak toganatba vétele is már 1873-ban fog eszközöltethetni.

ej Közraktárak (entrepots és silo-k) elhelyezése.

A közraktárak és silo-k építésére és szerkezetére nézve azon időre tartja fenn a közmunkák tanácsa a törvény értelmében öt illető hozzászólási jogot, midőn azok épi-