Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1870, 1871, 1872
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1872. évi működéséről - I. Budapest általános szabályozásának és beosztásának tervezete
3 A megállapított főbb szabályozások a következők, és ugyan: az A) alatti belső részben: a) a hatvani-utczának 8 ölre szélesítése, a Sebestyén- és Duna-utczák rendezése, a barátok-, Sebestyén- és rózsa-terek, valamint a Lipót- és zöldfa-utczák torkolatainak szabályozása. E szabályozásnál az uralkodó főeszme a kerepesi-útnak a Duna-parttal lehetőleg legrövidebb összeköttetése volt. — E czél már jelenleg is kivánatos, de tekintve a kerepesi-út melléki városrészek naponkénti emelkedését, mindinkább sürgős szükséggé váland. — Hogy e közlekedés a forgalom igényeihez mért arányokban biztosíttassák, szükséges volt a hatvani- és Sebestyén-utczák bővitése és a Duna-utcza rendezése. Ez utczák rendezésével kapcsolatos volt a Sebestyén- és rózsa-terek szabályozása. — A második főeszme oda irányult, hogy a jelenlegi úri-, kígyó-, Sebestyén-utczák és a barátok terének összefolyási pontján létező életveszélyes állapot megszüntettessék és evvel kapcsolatban a barátok tere is, mint a régi belváros egyik legszebb helye, úgy a forgalom mint a szépség igényeinek megfelelő szabályos alakot nyerjen. b) A Deák Ferencz-és szervita-terek és az úri-utczának szabályozása és ennek a bécsi-utczáig leendő folytatása. A Deák Ferencz- és szerviták terének szabályos alakba hozatala indokolásra alig szorul. — A szervita-tér a belváros egy kiváló pontja, a Deák-tér pedig a tetemes költséggel boulevárddá alakítandó váczi- és ország-utak összefolyási helye s igy mindkettőnek már a környezet szépészeti igényeihez kell simulnia. Az úri-utczának a fehér hajó telken keresztül a bécsi-utczáig leendő folytatásának eszméje végtelen horderejű, mert nemcsak elháritja a mostanig volt forgalmi akadályokat és egyenes összeköttetésbe hozza a külső Lipótvárost a belvároson keresztül a József- és Terézvárossal, hanem egyszersmind a szépészeti igényeket is nem csekély mértékben elősegíti. — Csak örömmel constatáljuk, hogy Pest város hatósága ez eszmét nemcsak felkarolta már évekkel ezelőtt, hanem hogy 'a fehér hajó rozzant épületének az év utolsó részében megindított lerombolása folytán, az eszme a valósu- láshoz is közel áll. c) Az aranykéz-utczának egyrészt a Deák Ferencz-utczáig, másrészt a városháztérig hasonszerü folytatását, a városház-utczának szintén bazárszerü gyalogjárda általi szélesbitését, a galamb-, kötő-, zsibáros-utczák szabályozását, a vármegyeház-utczának az ujvilág-utczával bazár által leendő összeköttetését, a gránátos-utczának szélesbitését, a zöldfa-, lövész-, szerb- és tél-utczák szabályozását és ez utóbbinak a Dunára kivitelét elegendőnek tartjuk csak felemlíteni, mert ezek nem valami újabb eszme kivitelére czélzó gyökeres intézkedéseknek, hanem inkább csak a tényleg meglevő állapot megtartása mellett a szépség igényei és a forgalomkönnyebbítés követelményeinek megfelelő rendezésnek tekintendők. d) A lipót-utczai városház előtti tér létesítése. Miután Pestváros hatósága a Lipót-utczában tetemes pénzáldozatokkal egy második közigazgatási épületet emelt, melynek egyrészt hivatalos czéljai igénylik, másrészt az építésében kitüntetett szépészeti érdekek kívánatossá teszik, hogy előtte szabad i*
