Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1870, 1871, 1872
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1872. évi működéséről - I. Budapest általános szabályozásának és beosztásának tervezete
4 tér létesíttessék, a tanács e tért szabályozási tervébe felveendőnek vélte s nagyságát illetőleg annyival inkább engedett Pest városa óhajának, mert az a térnek egész a molnár-utczáig leendő kiterjesztéséből eredő költségtöbbletet saját kisajátítási alapjából határozza pótolni. e) A régi német színháztér szabályozása. E tér szabályozása a most épülő Haas-féle palotával megfelelő házcsoport által volna eszközlendő, mi által egy szabályos 58° hosszú és 220 széles tér, vagyis tágított utcza volna előállítandó. — Az uj házcsoport mögött a Józseftérnek a Deák-utczával leendő összeköttetése czéljából egy 6° széles utcza alakíttatnék, a szinháztért az északi részben rézsut környező házak pedig egyenes vonalba helyezendök. Ez utóbbi vonalt illetőleg a városi hatóság is egyetért e tanács czélzataival, de az uj házcsoport előállítását, illetőleg a tér részbeni beépítését mellőzendőnek tartja. — Miután azonban a fővárosi közmunkák tanácsa eredeti nézeténél megmaradt, ez az egyetlen lényegesebb szabályozás, melyre nézve közmegegyezés nem jött eddig létre. f) Az „ujépületi telkek“ rendezése. Az „újépületnek“ nevezett katonai laktanya egyik rozzant emléke azon korszaknak, midőn Pest városa északi határát a mai lánczhidtéren elterült mocsárok képezték. Midőn építették, nagyságánál fogva Pestnek büszkesége és később, igen sokáig, a város terjedésének mintegy útmutatója volt; ma nem egyéb, mint a fokozott ízlésnek és szépségi igényeknek többet meg nem felelő köhalmaz és végtelen akadálya a város fejlődésének, melynek ma, egy rövid század múlva, úgyszólván már szivében áll. A ki csak egy tekintetet vet Pest város térképére, átlátandja annak szükségét, hogy ez épületnek legalább részben le kell romboltatnia és azon által útnak kell nyittatnia a már felépült és most épülő uj városrészek között. Az újépület a katonai kincstár tulajdona lévén és laktanyáúl szolgálván, annak polgári birtokká tétele, valamint a katonai érdekeknek más, alkalmas módon leendő kielégítése czéljából a tárgyalások a m. kir. pénzügyminister úr által már megindíttattak s habár az ügy — nagy hordereje és fontosságának és az igen számos előzetes kérdések megoldását gátló nehézségek miatt — mindeddig tisztába nem hozatott, mégis kötelességünknek tartottuk már jelenleg is kitűzni azon forgalmi vonalakat, melyek az ujépületi telkeket átszelendik, meg lévén győződve, hogy e telkek felszabadítása csak időkérdés lehet, melynek előbb-utóbb meg kell oldatnia. g) A Tüköry-védgát, Duna és váczi-út közti városrész szabályozása. E rendezésnél irányadó volt, hogy egyrészt a lipót-városi utczák a védgátig, illetőleg nagy körútig folytatást találjanak, s másrészt a Duna és a váczi-út közt egyenes és kényelmes közlekedési vonalak állíttassanak elő, mi által az ipar és kereskedés két forgalmi főiránya kielégíttetik. h) A Dávid-, háromsziv-, uj- és ó-utczáknak a nagy körútig való meghosszabbí-
