A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
258 önállósította magát. A magyar és tót nyelveket bírja. Neje: Tresó Anna, esküvőjük 1929-ben volt. Potóczky Pál fűszerkereskedő. Szül. 1911-ben Markazon, felszab. 1926-ban Gyöngyösön. Budapesten, Gyöngyösön és Hatvanban praktizált. Mint szakképzett kereskedő 1930-ban nyitotta meg üzletét. Tótul és magyarul beszél. Simonyák György férfiszabó m., fűszer, vegyes és rőföskereskedő. Szül. 1908-ban Markazon, szab. 1924-ben Gyöngyösön. Öt évig Gyöngyösön és Egerben dolgozott. 1929-ben alapította műhelyét, rendelésre és raktárra dolgozik. A magyar és tót nyelvet bírja. Neje: Szekrényes Hermina, felszabadult úri és női fehérnemű és női ruha szabó. SZÖREG. Berkó Sándor cipész m. Kiss Péter borbély és fodrász m. Árpád u. Ujszentivánon 1909-ben szül., Szőregen 1928-ban szab. fel. Segéd Hódmezővásárhelyen volt. 1931-ben alapított műhelyében egy segéddel dolgozik. Popoff Spass sütő m. 1883-ban Szófiában szül., 1905-ben Szabadszállásán szab. fel. Bulgáriában és Nagyváradon töltötte segédéveit. 1908-ban Szabadszálláson létesítette sütödéjét. Szőregi üzlete 1930 óta áll fenn. Egy segédet tart. Elejétől végigküzdötte a világháborút. Neje: Go- ricze Safcseve. Scháti János műszerész, Szent István tér 71. Szül. 1910-ben, felszab. 1928-ban Szegeden. Szeged és Budapest üzemeiben praktizált. Tanonc korában jó munkájáért jutalomban részesült. Varrógépek, motorkerékpárok, rádió speciális javítója. 1932 óta űzi önállóan az ipart. Szabó Pál épület- és bútorasztalos m. temetkezési vállalkozó. Szív u. 78. (saját ház). Tápén 1882-ben szül., Budapesten 1900-ban szab. fel. Segéd Újvidéken, Budapesten, Kalocsán és Belgrádban volt. 1914-ben hadbavonult, az orosz fronton harcolt, ahol egy dandárból csak 32-en maradtak életben, majd az olasz fronton szolgált. 1918-ban alapította műhelyét. Műbútorok készítésével és restaurálással foglalkozik. Az Ipt. volt ellenőre. Neje: Kenderessy Zsuzsánna. GYÖNGYÖSTARJÁN. Dutka József kádár m. Gr. Széchenyi u. (saját ház). 1890-ben Gyöngyöstarján- ban szül., 1906-ban Gyöngyösön szab. fel. Budapest, Arad, Lippa, Eger, Kolozsvár, Debrecen és Nagykőrös műhelyeiben volt segéd. 1911 óta önálló ipara mellett gazdálkodással is foglalkozik. A világháborúban kétszer megsebesült, bronz vit. é., K. cs.-k. és szóig. kér. kitüntetése van. Groszmán Ignác hentes és mészáros m. (saját ház). Tardonán 1865-ben szül., Gyöngyösön 1883-ban szab. fel. Segéd Tamaörsön és Vámosgyörkön volt. Székét 1889 óta vezeti önállóan, ahol már fiai is dolgoznak. Résztvett a viágháború- ban. Neje: Friedmann Anna. Ernő fia orvos, az orosz harctéren hősi halált halt. Groszmán Jenő fűszerkereskedő és mészáros. 1900-ban Gyöngyöstarjánban szül., édesatyjánál tanulta a szakmát. Fűszerüzletét 1929-ben alapította. 1930- ban a hentes és mészáros iparban szab. fel. A községben a legnagyobb vendéglője van. Neje: Gyémánt Erzsébet, férjének hasznos segítőtársa. Kalcsó András cipész m. Gyöngyöstarjánban 1910-ben szül., Gyöngyösön 18 éves korában szab. fel. Hatvan, Eger, Miskolc, Gyöngyös és Vác műhelyeiben praktizált. 1932 óta önálló. Neje: Zsámbók Klára, esküvőjük 1932-ben volt. Mihalik Géza kerékgyártó m. és fűszerkereskedő. 1890-ben Visontán szül., 1906-ban Gyöngyöstarjánban szab. fel. Segéd Kassán, Miskolcon, Szegeden, Budapesten és Gyöngyösön volt. 1914-ben hadbavonult, tábori kerékgyártóüzem vezetője volt. 1918-ban szerelt le, mikor is átvette édesatyja 50 éves jóhírű üzletét. Egy segéddel dolgozik. A Munkavédelmi, a Tűzoltó Test., és a Lövész Egyl. titkára, a Lev. Egy. ellenőre. Magyarul, németül és olaszul beszél. Neje: Nagy Róza. Nagyfejű Ferenc csizmadia m. és vegyeskereskedő. Gyöngyösoroszin 1887- ben szül.. Sólymoson 1923-ban szab. fel. Segédi gyakorlatot Gyöngyöstarjánban folytatott. 1925 óta önálló. 1915-ben az orosz frontra került, hadifogságba esett, 4 évi sínylődés után jött haza. Neje: Kiss Rozália. Fia, Ferenc jelesen érettségizett. Esztergomban pap. Ombódy Bálint üzemvezető és főmolnár a Bagi János-féle 10 járatú, szívógázmotoros malomban. 1902-ben Uszkán szül., 1920-ban Tiszaújlakon szab. fel.
