A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
259 Egerben volt molnár és soffőr, Rákospalotán malom- és motorkezelő, Tisza- becsen főmolnár és gépész. 1927-ben személy- és teherautói vizsgát tett, 1930-ban a stabilgépekről vizsgázott a technológián. Rádió és fényképész amatőr. Neje: Váry Juliánná. Schneider István kerékgyártó m. Gyön- gyöstarjánban 1910-ban szül., ott is tanulta az ipart, 17 éves korában szab. fel. Szaktudását gyöngyöstarjáni és gyöngyösi mestereknél fejlesztette,. 1931-ben alapított műhelyében egyedül dolgozik. Vehovszky Gyula kádár m. Szent István u. 1906-ban Sárisápon szül., 1925-ben Esztergomban szab. fel. Segéd Gyöngyösön és Esztergomban volt. 1922-ben és 1925-ben oklevélkitüntetésben részesült. 1930-ban alapította műhelyét. Neje: Szőke Rozália. Zemneczky Károly kovács m. Szül. 1877-ben, felszab. 1897-ben Gyöngyöstar- jánban. Segéd Gyöngyösön és Gyöngyös- tarjánban volt. Budapesten 1899-ben ló- patkoló tanfolyamot végzett. 1903 óta önálló. A világháborút a szerb, orosz és olasz fronton harcolta végig. Neje: Lu- dányi Etel. Zemniczky István gépészkovács m. 1882-ben szül., 1900-ban Gyöngyöstarján- ban szab. föl. A kincstári kőbányában, Nagybátonyban és Gyöngyöstarjánon működött önállósága előtt. 1915—18-ig az olasz fronton harcolt. 1920-ban alapította műhelyét, ahol József fia mint segéd dolgozik. Neje: Medveczky Mária. TISZASZENTIMRE. Dandé Ferenc cipész m. Zsadányon 1897-ben szül., Karcagon 1915-ben szab. fel. 1916-ban hadbavonult. Leszerelése után Szegeden és Orosházán segédkedett. Műhelyét 1925-ben alapította. Már ta- nonc korában oklevelet nyert, ma is elsőrendű munkát produkál. Neje: Varga Eszter. Dénes Lajos cipész m. 1896-ban Tisza- szentimrén szül., 1913-ban Egerben szab. fel. Eger, Budapest és Miskolc mestereinél fejlesztette szaktudását. 1921-ben Tiszaigaron önállósította magát, mai műhelye 1923 óta áll fenn. Oklevéllel kitüntetett mester. A Tűzoltó Testület őrparancsnoka. Háború alatt az orosz, olasz és román fronton harcolt, kétszer megsebesült, kit.: kisezüst, bronz vit é. és K. cs.-k. Neje: Léka Róza. Farkas János kovács m. Szül. 1896- ban Abádszalókon, felszab. 1913-ban Ti- szasülyön. Segéd Jászladányon, Poroszlón és Tiszasülyön volt. Műhelyét 1930- ban alapította. 1915-ben hadbavonult, az orosz fronton harcolt, megsebesült. Neje: Magyar Ilona. Kéri Imre mészáros és hentes m., föld- és szőlőbirtokos (saját ház). Tiszaszent- imrén 1868-ban szül., Tiszafüreden 1898- ban szab. fel. Két évig gyakorolta a szakmát, majd 1900-ban megnyitotta székét. A közs. képv. test. tagja, a község első virilistája, a ref. egyház presbitere, az Olv. Kör egyik megalapítója és hosz- szú éveken keresztül elnöke, stb. Neje: Víg Juliánná. Résztvesz az üzlet vezetésében. Krechmaier Gusztáv kéményseprő m. 1906-ban Kisújszálláson szül., u. ott 1923- !>an szab. fel. Kisújszálláson, Turkevén, Mezőtúron, Komádin, Kunhegyesen és Tiszaszentimrén eltöltött segédévek után örökölte a jogot. Hivatását szakszerűen és leíkiismeretesen látja el. Neje: Kiss Jolán. Menyhárt Géza kovács m. és cséplőgéptulajdonos (saját ház). Szül. 1881-ben Tiszaszentimrén. Tanítómestere édesatyja volt. Felszab. 1899-ben. Karcagon, Szolnokon, Abonyban, Budapesten és gazdaságokban dolgozott. Hat évig Amerikában volt. 1913-ban önállósította magát. Egy árva gyermeket tanított az iparra. Neje: Kovács Mária. Móritz Béla épület- és bútorasztalos m. Kisújszálláson 1893-ban szül., Kenderesen 1923-ban szab. fel. Édesatyja kenderesi műhelyében praktizált 1926-ig, mikor is önálló lett. 1929-ben Tiszaszentimrén alapított műhelyt. A világháborút a szerb, albán és olasz fronton harcolta végig, háromszor sebesült meg. Neje: Török Matild. Schmidt Imre férfiszabó m. 1901-ben Abádszalókon szül., 1925-ben Tiszafüreden szab. fel. Kunmadarasi és tiszaszent- imrei mestereknél segédkedett. 1930-ban önállósította magát. Neje: Fekete Mária. Schmidt Vendel kovács m. (saját ház). Szül. 1895-ben Tiszafüreden, felszab. 1912-ben Karcagon. Wien, Tiszafüred, Osztár stb. voltak segédéveinek állomáshelyei. 1928 óta űzi önállóan az ipart. 1915—18-ig a háborúban volt, az olasz fronton megsebesült. Szaniszló Lajos cipész m. (saját ház). Egerben 1891-ben szül., u. ott 1907-ben szab. fel. Budapesten, Győrben és Miskolcon praktizált. 1911-ben Kálón önállósította magát. Tiszaszentimrei műhelyét 17*
