A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
302 Mű- és aranyhimzők. Adler Olga kézimunka és fehérnemű- szalon tulajdonos, Petőfi S. u. 10. Szak- képzettségét Wienben szerezte, majd Léván kezdte meg önálló működését, ahol kézimunka üzlete és műhelye volt. 1927 óta Budapesten van kézimunka- és fehérnemű szalonja. Különösen antik stílusú térítők tervezésének s összeállításának speciálistája. Albert Gusztáv műhimző m., Irányi u. Grünbergben szül. 1871-ben, szakismereteit Graslitzban sajátította el. 1902- ben Magyarországra jött és honi neves cégeknél működött. A Kelemen-cégnek üzemvezetője volt. 1924-ben önállósította magát. Zászlók, ruhák hímzését, egyházi és dekorációs munkákat végez művészi kivitelben. Az 1925. és 1926. évi kézművestárlaton két ezüstéremmel tüntették ki. Háborúból harctéri szolgálat után mint számv. altiszt szerelt le. Üzemét fiával, ifj. Albert Gusztávval, aki az Ipt. számvizsgálója, közösen vezeti. Cziffer Gyuláné szül. Fleischmann Magda műhimző, Margit körút 7. Budapesten szerezte szakképzettségét. Azsú- rozásra, plissirozásra, hímzésre megfelelő gépekkel berendezett műhelye 1918 óta áll fenn. Férje: Cziffer Gyula, a Máv szolgálatában van főintézői rangban. Chotovács H. Margit műhimző, Madách u. 34. Szül. 1885-ben. Berlinben tanulta szakmáját, Wienben is dolgozott, azonkívül budapesti cégeknél. 1910-ben önállósította magát, egyike a legrégibb műhimzőknek. Az Operaháznak hosszú időn át szállítója volt, szép munkáival sok elismerést aratott. Az Ipt.-nek alapító tagja. Rákosligeten a Faluszövetség kiállításán bemutatott munkáját az udvar vette meg, a Faluszövetség pedig oklevéllel tüntette ki. Deutsch Erzsébet, monogramhimző, Király u. 38. Budapesten végezte iskoláit, ugyanitt szerezte szaktudását. 1921 óta önállóan dolgozik, művészi kivitelű monogramhimzéseket készít előkelő üzletek és magánosok részére. A főhercegi udvarnak is szállított munkákat. A háborút végigharcoló négy fivére közül egy hősi halált halt. Férje: Weiner Mihály. özv. Flory Józsefné szül. Holzbauer Hermin műhimző, Flórián tér 11. Üzletét 1916-ban alapította, a kerület legrégibb szakmabeli üzlete. 1931-ben helyezte át a Tavasz uccából a Flórián térre. A hímzésre, azsúrozásra, plissirozásra gépekkel felszerelt üzem különösen zászlók készítésében specialista, szállítója a leventeegyesületeknek. Fia: Flory Győző, fővárosi tanító, résztvett a háborúban. Freiberger Alfréd műhimző, Váci u. 8. Tel.: 8-21-65. Szereten szül. 1880-ban. 1910 óta működik a szabókellék szakmában mint bejegyzett cég. 1916-ban vezette be a hímzést. Nevezetesebb munkát végzett a királyi várban, valamint a Mátyás templomban. Az Ipt. alapító és vezetőségi tagja, 3 éve alelnöke. OMKE- nek, valamint a Főv. Keresk. Egy.-nek tagja. Üzlete vezetésében közreműködik neje: Berger Margit is. Fürst Sándor plisséspeciálista, Király u. 42. Budapesten szül. 1876-ban. 1899 óta működik pályáján, szakképzettségét Párizsban szerezte, majd Németországban dolgozott a háború kitöréséig. 1920- ban létesítette üzemét, készítményei külföldre is utat találtak. Az Ipt.-nek alapító s állandó vezetőségi tagja. Legutóbb az elnöki tisztségre ajánlották, de betegségére tekintettel nem fogadta el. Mozgósítástól az összeomlásig katonai szolgálatot teljesített. Goldberger Julia 'aranyhimző, Tompa u. 22. Budapesten sajátította el az arany- himzést, 1930 óta önállóan dolgozik. Különösen jelvények tervezésének kidolgozásában spealista. A vasút, a főváros és egyesületek, stb. részére készített munkákat. Atyja és két fivére résztvet- tek a háborúban. Gutt Anna műhimző, Bástya ucca 12. Brassóban és Wienben tanulta szakmáját, 18 éve Budapesten dolgozik, 1925 óta önállóan. Neves cégek részére készít finomabb mű- és kézihimzéseket. Régebben több alkalmazottat foglalkoztatott. Herz Emma aranyhimző. Kossuth L. u. 3. Cége Herz Nővérek név alatt még 1882-ben alakult, 1892 óta egyedüli cég- tulajdonos. Az aranyhimző szakmának meghonosítása s a külföldi gyártmányok kiszorítása nevéhez fűződik. Bécsben, Prágában és Londonban folytatott tanulmányai után rendezi be 20—25 alkalmazottat foglalkoztató üzemét s itt szerezte szaktudását az ország aranyhimzői- nek jórésze. Az iparfejlesztés terén végzett úttörő munkáját az állam évekig szubvencióval támogatta, munkásságának értékéről az elismerések s a kitüntetések nagy sokasága tanúskodik. A mil- leniumi kiállításra hímzett magyar címerét az állam a király lakosztálya részére vette mee\ Számtalan kül- és belföldi
