A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
303 leállításon tüntették ki arany- és ezüstérmekkel. 1911-ben Ferenc József az aranyérdemkereszttel tüntette ki, Angliában elnyerte a Grand Prix nagyérmét és keresztjét. Uralkodók, főhercegek részesítették elismerésben kivételes művészetű aranyhimzéseit. Az Ipt. elnöke. Kaczér Irma aranyhimző, Magdolna u. 34. 1898 óta dolgozik szakmájában, 1908 óta mint bejegyzett cég. 1908-ig állami szubvencióban részesült, akkor kizárólag általa készített sapkarózsák propagálására. Számos nagyegyesület zászlóját restaurálták, sok művészi jelvényt, több megyei címert készítettek üzemében. A Máv-nak jelenben is szállítója. Az aranyhimzőiparnak szintén egyik úttörője. Az Ipt. elöljárósági tagja. Együtt dolgozik nővérével, Kaczér Rózával, aki szintén szakképzett aranyhimző. Klein Samu műhimző, Népszínház u. 22. Székesfehérváron szül. 1880-ban. A rajzolást, tervezést és hímzést Budapesten tanulta. 1905-ben alapította üzletét. Megfelelő gépekkel felszerelt műhelyében azsúrozást, plissérozást, hímzést végez és tervezéseket készít. Résztvett az Ipt. megszervezésében, amelynek a múltban vezetőségi tagja is volt. Mozgósítástól összeomlásig szolgált az 1. honv gy. ezredben, harctéri szolgálatot is teljesített. Kurdy Józsa műhimző, Galamb u. 2. Budapesten végezte iskoláit s ugyanitt szerezte szakképzettségét. Hosszú időn út állandóan a Girardi-cégnek dolgozott. 1928 óta önálló. 15 éven át az Orsz. Magyar Háziipari Szövetség szekszárdi telepének vezetője volt s e minőségében úgy a megbízó szövetség, mint a szekszárdi társadalom meleg elismerését vívta ki a népművészetet propagáló munkásságával. Önállósága óta finomabb kézimunkákat és hímzéseket készít. Lilienthal Jakab, műhimző. Király u. 20. 1871-ben szül. Somogyszilben. Üzemét neje alapította 1896-ban, amelyet 1900- ban saját kezelésébe vett át és 35—40 alkalmazottat foglalkoztató üzemmé fejlesztett. Mint az ország egyik legrégibb hímző műtermének tulajdonosa, jelentős szerepet vitt ez iparág meghonosításában s a bécsi import kiszorításában. Állami szubvencióban is részesült. Bécsben, Berlinben, Párisban gyakran fordult meg. Az ipar s a kereskedelmi közéletnek is számottevő tényezője. Elnöke volt a műhimzők szabadszervezetének, 1924— 32-ig pedig az Ipt.-nek, amelynek örökös tb. elnöke. A Keresk. és Iparkamara, a tisztességtelen verseny elleni zsűri tagja, stb. Loydd Béla és neje, aranyhimzők, Kné- zits u. 4. Loydd Budapesten szül. 1884- ben, tanulmányait Budapesten kezdte, majd Münchenben iparművészeti iskolát végzett, itthon mint szobrászművész működött. Neje: Szövik Stefánia, 28 éve működik mint aranyhimző. A főhercegi udvar, dilomaták, egyházak, stb. részére sok kitűnő munka került ki műterméből. Jelvények, zászlók készítésében is spe- ciálisták. A művészi tervezéseket férje végzi, aki a háborúban is résztvett és sebesülése következtében mint 75 százalékos hadirokkant szerelt le. Malisek Károly, műhimző, Király ucca 10. Budapesten szül. 1883-ban. Önállósága előtt Meinx Rezsőnél és Niewelt Adolfnál dolgozott, 1924 óta önálló. Szállítója volt színházaknak, moziknak, a Roheim villa falképeit hímezte. Rezső öccsével közösen dolgozik, aki szintén neves cégeknél szerezte szakképzettségét. Mindketten résztvettek a háborúban és mindketten tulajdonosai a kisezüst és bronz vit. é.-nek s a K. cs.-k.-nek. Meinx Vilmos műhimző, Károly krt. 20. Wienben szül. 1898-ban. Atyjánál, M. Rezsőnél tanulta iparát, aki a forgantyús géphimzést meghonosította az országban. 1923 óta önálló, atyja neves műhelyét vezeti tovább. A Szabadság téri zászlót ő hímezte. Atyjával együtt alapító tagjai az Ipt.-nek, atyja, 1929-ben bekövetkezett haláláig irányító szerepet vitt az Ipt. életében, amelynek fia is alakulása óta vezetőségi tagja, jelenleg mint jegyző működik. 18 hónapot a harctéren töltött, megsebesült. Kisezüst, bronz vit. é., K. cs.-k. és seb. é. tulajdonosa. Metzner Izidor műhimző, Király u. 28. Szül. 1879-ben. A női és férfi szabóipart is kitanulta. Először a Szövetség u. 12. sz. alatt volt műhelye. A Király színháznak is szállítója, azonkívül üzletek számára kerülnek ki műhelyéből jobb munkák. Alapító tagja az Ipt.-nek. A háborút az orosz harctéren küzdötte végig. Lipót fia is mint tervező és hímző dolgozik. Nádor Árpádné, fehérnemű és kézimun- kaszalón tulajdonos, Dohány u. 16—18. Tel.: 343—66. Eleinte, 1921—1928-ig Dembinszky u. 8. sz. alatt volt szalonja. 25—30 alkalmazottat foglalkoztató műhelyében fehémeművarrás, legfinomabb hímzések, teljes kelengyék készülnek az előkelő belvárosi cégek részére. Niewelt József műhimző, Hajó u. 8—10. Tel.: 817—14. Budapesten szül.
