A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
80 Jolán 1926-ban elhunyt egy kis leányt, a Katókát hagyva nagyszülői gondozására. Kún Mátyás cipész m. 1899-ben Püspökladányban szül., 1921-ben szab. fel, 1926 óta önálló. Mérték szerinti rendelésre dolgozik. Az olasz fronton vett részt, br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Neje: Baranyai Rozália. Saját háza szorgalmának gyümölcse. Labay József szíjgyártó. 1918-ban szab. fel, majd mint segéd Nagyváradon és Debrecenben gyarapította ismereteit. 1927 óta folytatja önállóan iparát. A szakmába vágó minden munkát lelki- ismeretesen végez. Tagja az ipt.-nek. Lakatos Pál cipész m. (saját ház). 1873-ban Bárándon szül., 1890-ben Nagyváradon szab. fel. 1890-ben Bárándon, 1903-ban helyben lett önálló. Hosszú időn át jobb mestereknél dolgozott mint segéd, kezéből ízléses, megbízható munka kerül ki. Résztvett az ipt. megalapításában, elölj, tag 20 éven keresztül, az iparkamara oklevelével lett kitüntetve. Ta- noncvizsg. elnök, az önk. tűzoltóságnak 22 éve aktív tagja, melyért a belügyminisztérium oklevelét nyerte el. A világháborúban résztvett, megsebesült. Neje: Jávor Anna. Márki Imre férfi szabó m. 1886-ban Karcagon szül., 1902-ben Budapesten szab. fel. 1910-ben lett önálló mester. Kizárólag mérték szerint, rendelésre dolgozik, kifogástalan, ízléses munkája révén a jobb közönség kedvelt szabója. Az ipt.-nek 1910-ben könyvtárosa, 1911-ben elöljárója, 2 éven keresztül pedig elnöke volt. Jelenleg a jegyzői tisztséget tölti be nagy hozzáértéssel. A szerb fronton harcolt, megsebesült, rokkant lett. Neje: Kenézy Piroska. Nagy Béla kovács m., Árpád u. 23. 1886-ban szül. Karcagon, 1903-ban szab. fel atyjánál. A családban apáról fiúra szállt a mesterség iránti szeretet. 1929 óta önálló. Szakképzett mester, aki minden idejét iparának szenteli. Volt ipt. elölj, tag, tanoncvizsg. 1914—18-ig szolgált a fronton. Neje: Nagy Etelka. Nagy Piroska női szabó m., Rákóczi u. 25. Püspökladányban szül., Debrecenben •zab. fel. Mérték szerint rendelésre angol és francia munkát, saját kreációja és minta szerint végez. Az előkelő hölgyek kedvenc szabónője. ízléses, szép munkái révén az elsők között van Püspökladányban. A tanoncvizsg. biz. elnöke. Nyeste Gábor kosárfonó m. Békésen az állami kosárfonódában tanulta ki iparát 1901-ben. Gyulán, Békéscsabán, Orosházán, majd Szegeden gyarapította szakmai tudását. 1917-ben Kábán lett önálló, majd 1929 óta Pladányban űzi iparát, Tiszapolgáron a kosárfonó iskola vezetője volt. Szegeden 1903-ban az iparkamara által rendezett kiállításon munkájáért ezüst éremmel és oklevéllel lett kitüntetve. Számos gazd. egy. által rendezett téli tanfolyam vezetője volt. Háború alatt a 4. h. gy.-e.-nél teljestíett katonai szolgálatot. Neje: Lang Mária. Pocsai István cipész m. 1898-ban szül. Püspökladányban, 1914-ben szab. fel. Műhelyéből megbízható, jó munka kerül ki. 1 tanoncot foglalkoztat. Az olasz fronton harcolt, a kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Csontos Irma. Pálinkó Ferenc cipész m. 1888-ban sad., 1906-ban Aradon szab. fel. Mint se®éd Nagyvárad, Borosjenő, Karcag, Bécs, Debrecen, Budapest stb. jobb üzemeiben dolgozva, 1918-ban lett önálló. Mérték utáni munka készítésével, javításokkal foglalkozik. 2 tanulót szabadított. Résztvett a háborúban a szerb, olasz és orosz fronton. 1916-ban orosz fogságba került. Neje: Kárai Vilma. Rácz Gábor bognár m. Debrecenben 1921-ben szab. fel atyjánál, amikor átvette a műhelyt is. Elsőrendű munkái mesterük szakavatott kezét dicsérik. Az ipt. tagja, minden idejét iparának szenteli. 1914—18-ig a román és orosz fronton harcolt. Kit.: K. cs.-k. Neje: Tóth Vilma. Rácz József férfi szabó m. Pladányban tanulta iparát, majd mint segéd Budapest, Brassó, Szentpétervár és Moszkvában is dolgozott. 1920 óat saját erejéből önállósította magát. Mérték szerinti rendeléseit vevői legteljesebb megelégedésére végzi. Ipt. számvizsg. biz. tagja. A világháború alatt a 39. gy. e.-nél az orosz fronton harcolt. Neje: Bojtor Piroska. Romhányi István cipész m. 1897-ben szül. Püspökladányban, 1921-ben szab. fel. Budapesten végezte a technológiai tanfolyamot, ortopäd munkákat is készít- Elsőrendű, megbízható munkái vannak. Neje: Gelléri Róza. Szabó László lábbeli készítő m. 1909- ben tanulta ki iparát Pladányban, majd 1913-ban saját erejéből önállósította magát. Tagja az ipt.-nek. A világháború alatt az orosz és olasz fronton harcolt 1914------1918-ig. Kit. br. v. é. és K. cs.-k. Dalm i Szabó Mihály csizmadia m. 1847- ben szül., és Debrecenben a céhrendszer alatt remekelt. Mint segéd Szatmáron és Nagyváradon fordult meg. Mérték szerint és vásárra dolgozik, a szakmában a legrégebbi mester. Neje: Bőor Julianna. Szorgalmának gyümölcse saját háza.
