A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
81 Szalóczi Sándor épület-, bútorasztalos és temetk. váll. 1911-ben Tiszaburán szab. fel. Mint segéd Budapesten a Thék bútorgyárban szerezte szakmabeli kiváló tudását. 1924-ben lett önálló Pladányban. Műhelyéből elsőrendű munkák kerülnek ki, mesterük szakavatott kezét dicsérve. Az ipt. tanoncvizsg. biz. tagja. A világháború alatt az orosz harctéren fogságba esett. Neje: Budai Julianna. Tóth Gyula asztalosmester, Szt. István u. 26. Püspökladányban szül. A család ősei is asztalosok voltak, apáról fiúra szállt az asztalos mesterség. A Máv.-nál 20 évet töltött el. Jelenleg fia József vezeti a műhelyt, aki 1909-ben szül., Debrecenben a fa- és fémipari szakiskolát végezte el és elődeinek nyomdokain haladva, az asztalos szakma iránti szere- tetet a tradíciókhoz híven plántálja tovább. Úri János kerékgyártó m. 1882-ben Abonyban szül., 1900-ban szab. fel. Aradon, Szegeden, Nagyváradon dolgozott segédként és 1908-ban Újpesten, 1928- ban pedig Püspökladányban lett önálló. A szakma minden ágát tökéletesen végzi és megbízható, jó munkája nevét elismertté tette. A dalárda pártoló, a tanoncvizsg. biz. tagja. Harcolt a szerb fronton. Rokkant. Neje: Oláh Julia. Varga Sándor épület- és bútorasztalos m., temetkezési vállalkozó, Bocskay u. 5 (saját ház). 1863-ban Püspökladányban szül., 1881-ben Berettyóújfalun szab. fel. 1885-ben lett önálló. Saját erejéből és szorgalmából küzdötte fel magát az elsők közé. Épület- és bútormunkákat, egyszerű és díszes temetéseket vállal. Mint kiválóan képzett mester speciális tanszer és iskolapadokat, templomberendezéseket, óvoda bútort stb. készít. Számtalan iskolaberendezés tette nevét országosan ismertté. 1905-ben a szegedi tanszerBecsági Ödön Béres Ferenc kiállításon, 1910-ben Budapesten lett kitüntetve. Az ipt. egyik alapítója, a ref. egyház presbitere, az O. K. H. felügy. biz. tagja stb. Három fia vett részt a világháborúban. Vágó László oki. patkoló m., Arany János u. 1896-ban Bihar megyében szül., 1912-ben Székelyhídon szab. fel. Magyar- ország és a külföld több városában fejlesztette tudását és 1925-ben lett önálló. Szabadalmazott patkójáért 1930-ban a Debreceni Iparkamara ezüst éremmel, a m. kir. honvédség tiszteletdíjjal és éremmel tüntette ki. Az ipari érdekek lelkes harcosa, tanoncvizsgáztató. A 39. gy. ezredben résztvett a világháborúban. Neje: Faragó Lidia. Vigh Sámuel cipész m. 1897-ben szül., 1920-ban Püspökladányban szab. fel. Karcag és Debrecen jobb műhelyeiben gyakorolt segéd korában, 1928-ban pedig- önálló lett. Mérték szerinti rendelésre dolgozik. Megbízható, jó munkái közismertek. A világháborúban az olasz fronton harcolt és megsebesült. Waldmann Gyula mészáros- és hentes m. 1888-ban Tiszaigaron szül., 1929-ben szab. fel. Elsőrendű friss húsai közkedveltek. Neje: Zagyva Piroska, szintén mészáros és hentes. Zagyva Imre cipész m. 1903-ban Püspökladányban szül., 1924-ben szab. fel. Debrecenben, Budapesten, Miskolcon és Sátoraljaújhelyen dolgozott, 1929-ben lett önálló. Mérték szerint, rendelésre dolgozik. Fővárosi praxisa révén prima munkákat végez. Szolgált a nemzeti hadseregben. Zilahi Lajos cipészmester. 1902-ben szül. Püspökladányban, 1922-ben szab. fel és 1929-ben Püspökladányban lett önálló. Kizárólag mérték szerint dolgozik. Szakképzett mester. Ipt. tag. Kizárólag iparának szenteli idejét. Biró László Czeglédi Gyula 6
