A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

26&

ten szab. föl 1929-ben. Mint segéd is tanítómesterénél dolgozott és 1932-ben nyitotta meg Diósdon hygiénikus berendezésű fodrásztermét, amelyet a helybeli közönség szívesen látogat.

Wittinger Benedek úri- és női cipész m.. Wekerle u. (saját ház). Diósdon szül. 1879-ben, 1897-ben szab föl Budapesten.

A fővárosban 10 évig nevesebb mestereknél, majd Kolozsvárott, Nagyváradon, Békéscsabán és Szolnokon dofgozott. Kétszer önállóstíotta magát, utoljára 1921- ben. Munkáját a helybeli közönség dicséri. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Fancsek Mária.

ÉRD.

Kávrán János borbély- és fodrász m., Iskolaköz. 1906-ban szül. Érden, 1918- ban szab. föl ugyancsak Érden Eisemann György mesternél. Mint segéd Budapesten dolgozott állandóan jobb helyeken. Édesatyja támogatásával 1922-ben lett önálló. Az Ipt.-nek és Iparoskömek vál. tagja. Másodszor nősült 1922-ben, nőül véve Kúrán Annát.

Kucsera Jenő kocsi- és patkolókovács m., Fő u. 144. Székesfehérváron szül.

1904-ben. Az ipart édesatyjénál tanulta ki és nála szab. föl 1923-ban. Debrecen, Győr, Nagyvárad, Tapolca, Székesfehérvár, Veszprém és Sümeg voltak segédéveinek egyes állomásai, amelyeken mindenütt szaktudását gyarapította. 1931- ben alapította műhelyét, amelyben a helybeli és környékbeli gazdaközönség látja el munkával.

Posta József úri- és női fodrász m., Alsó u. 450. 1906-ban Szigetváron szül., u. o. szab. 1927-ben. 3 évi segédeskedés után anyja örökségéből alapította 1930- ban hygienikusan berendezett fodrásztermét. Mint szakképzett iparost a helybeli közönség látogatja és munkája révén azoknak elismerését vívta ki.

GYÓN.

Balázs M. János sütő m., Budapesti út 38. Gyónón szül. 1903-ban. Előbb mint gépszerelő dolgozott hosszabb ideig a főváros nagyobb üzemeiben. 1928-ban lett sütő m. és azóta a szakmában elismert nevet biztosított magának. Az Ipt .tanoncvizsg. bizottságának tagja.

Balogh László cipész m., Vasút u. 7. Gyónón szül. 1898-ban, u. itt szab. föl

1926-ban. Önálló lett 1928-ban. Elismert mester, aki kizárólag mérték szerint dolgozik. Az önkéntes tűzoltóegyesület tagja. A világháborúban az orosz, román és olasz fronton harcolt és 50%-os rokkant lett. Neje: Tóth Karolin. Gyermekeik: László és Ilonka.

vitéz Borhegyi Márton hentes- és mészáros m., Temető u. 1898-ban szül. Örkényen, ahol 1912-ben szab. fel. Budapest nevesebb üzemeiben töltötte segédéveit, majd 1926-ban telepedett le Gyónón mint önálló mester. Az Ipt. elöljáróság tagja. A szerb, román és olasz frontokon harcolt, az I. és II. o. ez., br. v. é, és K. cs.-k.-tel lett kitüntetve. 1925-ben avatták vitézzé.

Csordás Kálmán fodrász m., Budapesti út 51. Monoron szül. 1890-ben, 16 éves korában Pilisen szab. föl. A főváros több előkelő fodrászműhelyeiben működött. Közben kitanulta a női fodrászatot is és

1913-ban önállósította magát. A tanoncvizsg. biz. tagja. Előljárósági tag. A világháborúban az olasz harctéren megsebesült. Neje: Fabok Erzsébet.

Harsányi Sándor asztalos m., temetkezési vállalkozó, Kossuth u. 3. Cegléden szül. 1873-ban, u. itt szab. 1890-ben. A fővárosban, Fiumében, Kecskeméten és Aszódon töltötte segédéveit és 1896-ban Cegléden, majd 1897-ben Gyónón alapította műhelyét, melyben a környék számos középületének asztalos munkáit végezte, a múltban 8 segédet is foglalkoztatva. Temetkezési vállalatának dúsan fölszerelt raktára van. Az Ipt.-nek és a Tűzoltó Testületnek egyik megalapítója, aki a községi életben is tevékeny részt vesz. Neje: Lugossy Mária.

Hauk Pál cipész m., Kör u. 5. Gyónón szül. 1876-ban, u. itt szab. föl 1893-ban. Szegeden, Szabadkán és Budapesten dolgozott mint segéd, 1902-ben alapította műhelyét, ahol úri és női cipőket készít és javít. Az Ipt. vezetőségi tagja. Az orosz harctéren megsebesült, a br, v. é. és K. cs.-k.-tel lett kitüntetve.

Horváth Lajos lakatos m., gazdasági gépész, Vasút u. 4. Régi iparos családból származik, nagyapja takács céhmester volt. Alsódabason 1883-ban szül., Budapesten szab. föl 1898-ban. Budapesten, Baján és az ország más városaiban gyarapítva szaktudását, 1911-ben Alsódabason alapította műhelyét, amelyet 1926-