A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
270 ban helyezett át Gyónra. Az Ipt. szám- vizsgálója, az Iparegylet elnöke. 1914-ben a harctérre vonult és az orosz fronton megsebesült. Neje: Friedl Mária. Három fia iparos. Kiripocki Dezső kovács m., Budapesti út 9. Gyónón szül. 1900-ban. u. itt tanulta ki iparát 1918-ban. Öt évi segédes- kedés után 1923-ban lett önálló szülőhelyén, ahol az összes szakmába vágó munkákat végzi. A világháborúban az olasz fronton harcolt. Mihala Kálmán szabó m., Budapesti út 40. Kizárólag mérték szerint készíti munkáit elsőrangú kivitelben az 1926-ban Gyónón alapított műhelyében, mellyel előbb már 1921-ben Kerekegyházán vezetett. Kerekegyházán szül. 1900-ban, iparát Budapesten tanulta ki 1916-ban. Neje: Kúthy Rózsa. Müller Sámuel sütőmester, Budapesti út 50. Szül. 1891-ben Komáromban, ahol atyjának üzemében szab. föl 1907-ben. Wienben, Győrben dolgozott, 1921-ben lett önálló. 1930 óta Gyónón működik. Egy segédet és egy tanoncot foglalkoztat. Az orosz fronton rokkant lett és a K. cs.-k.-tel van kitüntetve. Neje: Vásárhelyi Rózsi. Palay István szabó m., Budapesti út 32. 1879-ben Tiszaújlakon szül., Beregszászon 1896-ban szab. 1918-ban Gyónón alapította műhelyét, amelyet 1919-ben Gyónra helyezett át. Kizárólag mérték szerint dolgozik. A tanoncvizsg. biz. tagja. László fia 1925-ben szabadult föl és jelenleg Budapesten dolgozik. Szegő Imre férfi szabó m., Budapesti út 18. Felsődabason szül. 1905-ben, 17 éves korában édes atyjánál szab. föl. Férfi szabóságát 1931 óta bírja, ahol kész ruharaktár részére dolgozik. Neje: Kiinger Ibolyka. özv. Zalecsak Ferencné kéményseprő m. gr. Vay Sándor u. 15. Özvegyi jogon gyakorolja a kéményseprő ipart 1930 óta. Néh. férje 35 éven át volt az alsódabasi járás I. kerületi kéményseprő mestere. Felelős üzletvezetője: Gyenes Sándor. TÁRNOK. Kovács Ernő kovács m. Fő u. 108. Tárnokon 1893-ban szül., 1910-ben szab. fel. Budapesten és Kispesten fejlesztette szaktudását, mint segéd 1927-ben lett önálló. Hat évig uradalmi kovács volt. Az orosz harctéren volt. König Ferenc fodrász m. Fő ucca. Budapesten 1907-ben szül., atyjánál 1928- ban szab. fel, 1929-ben pedig átvette atyja üzletét, melyet a hygiénia követelményeinek mindenben megfelelően vezet. Lizicska István bognár m. Fő u. 86. 1903-ban Pusztazámoron szül. 1922-ben Sóskúton szab. fel. Szegeden, Török- szentmiklóson, Tolnán és Abonyban volt segéd. 1925-ben önállósította magát. Neje: Topor Anna. Mészáros Gyula cipész m., Fő u. 80. 1906-ban Budapesten szül., 1923-ban szab. fel. Budapesten és külföldön volt segéd. 1930-ban nyitotta meg műhelyét, melyben tisztes munkát végez. Mészáros László cipész m. Fő u. 104. Budapesten 1899-ben szül., Budafokon 1917-ben szab. föl. Fővárosi neves cégeknél volt segéd. 1930 óta pedig önálló mester, aki egy segédet alkalmaz. Részt- vett a világháborúban. Pillár Mihály cipész m. Tárnokon 1906-ban szül., 1923-ban szab. fel. Pilis- vörösvár és Budapest jobb műhelyeiben volt segéd. 1931-ben önállósította magát. Törekvő, ambiciózus iparos. Vlesskó József cipész m. Vasút u. 113. Tárnokon 1892-ben szül., atyjánál, Józsefnél szab. föl. Mint segéd Budapesten és Székesfehérváron gyarapította szaktudását. 1930-ban vette át atyja műhelyét. Az orosz és olasz harctéren szolgált. Bronz v. é., K. cs.-k. és seb. érme van. Weszeli Mihály kádár m. Vasút u. 120. Tordason 1898-ban szül., 1926-ban szab. fel. A fővárosban és több községben volt segéd. A román harctéren szolgált. TISZABŐ. Bozsó Márton hentes és mészáros m. Szül. 1904-ben, felszab. 1927-ben. Szolnokon, Budapesten, Sárváron fejlesztette segédi tevékenységét és 1929-ben lett önálló. Elismert áruival jó nevet szerzett magának. A Nemzeti Hadseregben szolgált. Csortos Gábor kovács m. Tiszabőn 1881-ben szül., Fegyvemeken 1899-ben szab. fel. Az ország különböző városaiban fejlesztve szaktudását, 1907-ben saját erejéből lett önálló. Bércséplést is vállal. 1921-ben gépészeti szakvizsgát tett. Az orosz és olasz fronton harcolt.
