A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
268 fennálló székében egy segédet tart. A közs. képv. testület tagja, szövetkezeti ig. tag. 1914-ben hadbavonult, a szerb és albán frontokon harcolt, megsebesült. Neje: Berta Julianna. Rabbi Sándor kovács és kocsigyártó m. Kisteleken 1897-ben szül., ott is tanulta az ipart, 1914-ben szab. fel. 1916-ban a háborúba ment, az olasz fronton harcolt. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. 1922-ben Kisteleken, 1924-ben Tápén alapított műhelyt. Neje: Molnár Anna. Terhes Sándor mészáros- és hentes m., Fő u. 211. (saját ház). 1893-ban Tápén szül., 1913-ban Szegeden szab. fel, ahol tanulságos éveket töltött. Székét 1926- ban nyitotta. Ipara mellett saját földjén gazdálkodás folytat. Háború alatt az orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Kovács Anna. Török József mészáros- és hentes m., Bemzvahát 20 (saját ház). Szül. 1908-ban Tápén, felszab. 1929-ben Szegeden. Segédként Szegeden és Újszegeden dolgozott 1932 óta önálló. Leventeoktató. Vincze András kovács m., Fő u. 140 (saját ház). Tápén 1876-ban szül., u. ott 1894-ben szab. fel. Szabadkán, Mezőko- máromban (a Sió szabályozásánál) Hódmezővásárhelyen (a Magy Áll. Kotrásfőnökségnél) és Aradon dolgozott önállósága előtt. 1901-ben alapította műhelyét. Volt közs. képv. test. tag. Neje: Bállá Mária. CSÖMÖR. Kiss Miklós lakatos m., Deák Ferenc u. 31. Albertirsán 1871-ben szül., felszab. 1889-ben Kiskunfélegyházán. Fölszabadulásakor pénzbeli jutalomban részesült. Azután 10 évig gyarapította szaktudását a főváros és az ország különböző városaiban és 1900-ban lett önálló. A községben elismert iparos, aki az Iparoskömek könyvtárosa. 1897-ben vette feleségül Deli Irént. Második neje Kovács Margit. Molkin Ferenc sütőmester, Fő ucca 5. 1873-ban Székesfehérváron szül., 1891- ben fölszab. u. ott. Hat évig a fővárosban, majd Székesfehérvárott, Veszprémben és Bonyhádon segédeskedett. Az Egyesült Államokban 3 évig folytatta iparát és 1906-ban Magyarkátán lett önálló. 1922-ben Csömörön alapította két kemencére berendezett műhelyét, amelyben két fia segítségével fehér- és kenyérsütéssel foglalkozik. A világháborúban 1914-től fogva az összeomlásig küzdött a szerb, román és olasz frontokon. 1901- ben nőül vette Tiringer Máriát. Müller János bognár m., Deák Ferenc u. 1. Akasztó községben szül. 1866-ban, Kiskőrösön szab. föl 1881-ben. Budapesten 5 évig, majd Baján, Kalocsán és az ország más városaiban gyarapította szaktudását. Mint önálló mester 1888-ban kezdte meg iparát, amelyet 1931 óta Csömörön folytat. A helybeli gazdaközönség részére készít gazdasági felszereléseket kitűnő kivitelben. 1890-ben vette feleségül Kovács Máriát. Slisz József szabómester, Kossuth L. u. 2. Csömörön szül. 1880-ban, 18 éves korában Budapesten szab. föl Szabó Dániel mesternél. Mint segéd 10 évig dolgozott a fővárosban és Pozsonyban, 1906-ban saját erejéből lett önálló. Az 1926-ban rendezett ipari kiállításon Gödöllőn oklevéllel lett kitüntetve. Eddig 6 tanoncot szabadított, akik az életben megállják helyüket. Az Ipt. és az Iparoskömek is 6 éven át volt alelnöke. Az olasz harcokban vaskereszttel lett kitüntetve. Tilly András fodrász m., Kossuth u. 7. Kistarcsán szül. 1910-ben, atyjánál Tilly Andrásnál szab. föl 1929-ben Kistarcsán. Mint segéd Budapesten, Székesfehérvárott és az ország más városaiban fejlesztette szaktudását. 1931-ben nyitotta meg hygienikusan berendezett fodrásztermét. A helybeli közönség látogatja és mint szakképzett iparost elismerőleg dicséri. Ursprunger Ferenc úri és női szabó m., Kossuth u. 35. Csömörön 1898-ban szül., u. itt szab. 1922-ben. Budapesten 7 éven át gyarapította szakismeretét és 1929- ben önállósította magát saját erejéből. Képzett iparos, aki úgy helyben, mint Budapesten is vállal munkát. 1923-ban nőül vette Horváth Rózát. DIÓSD. Albecker József úri- és női cipész m., Kossuth F. u. 30. 1909-ben Diósdon szül., 1927-ben szab. föl Tárnokon, öt éven át gyarapítva szaktudását, 1932-ben saját erejéből lett önálló. Mint szakképzett iparost a helybeli közönség látja el munkával, mellyel a legnagyobb elismerést érdemli ki. Natta Lipót úri fodrász m., gr. Zichy Jenő u. Diósdon szül. 1909-ben, Budapes-