A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
2Ö1 végezte. Az orosz és olasz harctéren küzdött és 11 hónapot töltött olasz hadifogságban. Németh Bertalan borbély m. Jászla- dányban szül. 1894-ben, Szolnokon szab. 1912-ben. Hét évig Szolnok jobb fodrász- termeiben gyarapította szaktudását. 1921- ben saját erejéből lett önálló Az Iparos- körnek és a Tűzoltó Egyesületnek pénztárosa. 1914-ben az orosz frontra vonult, egyszer megsebesült. 1916-ban fogságba esett és 1918-ban jött haza. Simon József (Simon testvérek) épület- és bútorasztalos m., Apponyi út. 1892- ben szül. Nagykörűn, fölszab. 1912-ben Budapesten. A főváros jobb üzemeiben gyarapította szaktudását és 1920-ban Béla testvérével együtt alapították műhelyüket, melyből elsőrendű munkák kerülnek ki. 1930-ban létesítették fakeresk. telepüket, ahol mindenféle építkezési és tüzelő anyagok eladására vannak berendezve. Az orosz és olasz fronton harcolt, egy ízben súlyosan sebesült. 1918-ban fogságba esett, onnan 2 évi szenvedés után tért haza. K. cs., seb. é. és br. v. kitüntetése van. 1921-ben nőül vette a szintén iparos családból származó Nagy Valériát. Simon Béla 1896-ban szül., 1914-ben tanulta ki iparát a fővárosban és 1920-ban társult bátyjával, ő is küzdött a világháborúban, harcolt a román és olasz fronton. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Kiss Katalin. ATKÁRBaranyi István hentes- és mészáros m., Csányi u. (saját ház). Jászberényben 1903-ban szül., u. ott 1924-ben szab. fel. 6 évig dolgozott a szakmában mint segéd. 1930-ban Jászárokszálláson önállósította magát. Atkári üzlete 2 éve áll fenn. Neje: Petrányi Julianna, részt vesz az üzlet vezetésében. Beney József géplakatos m., Hadisor u. 417. (saját ház). 1894-ben Atkáron szül., 1910-ben Gyöngyösön szab. föl. 1919-ben és 1921-ben hallgatott a technológián szaktanfolyamokat. Budapesti nagyüzemekben praktizált. 1925-ben alapította műhelyét. Bércsépléssel és bérszántással foglalkozik. Elejétől végigküz- dötte a világháborút, háromszor sebesült meg. Neje: Kuncsik Anna. Dubcsák Géza cipész m. Szül 1898-ban, felszab 1916-ban Gyöngyösön. 1916-ban hadbavonult, az orosz, olasz és francia fronton harcolt, megsebesült. A kis ez. v. é. tulajdonosa. Leszerelése után Gyöngyösön folytatott segédi gyakorlatot. 1921 óta önálló. Neje: Spánik Irma. Gyöngyösi József cipész m., Kisköz (saját ház). Budapesten 1903-ban szül., Atkáron 1922-ben szab. fel, ahol édesatyja műhelyében segédkedett. 1929 óta folytatja önállóan az ipart. Neje: Potyoró Anna. Veres György épület- és bútorasztalos m., Újtelep (saját ház). 1897-ben Vison- tán szül., 1915-ben Gyöngyösön szab. fel. Miskolci, budapesti, gyöngyösi és kará- csondi mestereknél gyarapította szaktudását. 1927-ben önállósította magát. 1915- ben az orosz harctérre került, kit.: K. cs.-k. Neje: Schmied Valéria. Viszt József mészáros- és hentes m., Csányi út. Jászárokszálláson 1899-ben szül., Gyöngyösön 1917-ben szab. fel. 1917-ben hadbavonult, az olasz fronton harcolt. Leszerelése után Vámosgyörkön folytatott segédi gyakorlatot. 1921-ben Jászárokszálláson alapította első üzletét, melyet 1928-ban helyezett át Atkárra. Az üzletben neje szül. Schmied Ilona is segédkezik. FELSÖDABAS. Kölesz Sebestyén borbély m. Fő u. 171. Ujhartyánon 1888-ban szül., u. ott 1902- ben szab. fel. Vecsésen és Budapesten jobb műhelyekben volt segéd. 1909-ben Ujhartyánban lett önálló. 1911-ben katonai szolgálatra vonult be. Háború alatt az orosz frdonton megsebesült, 75 százalékos hadirokkant. Neje: Dobos Mária. özv. Mayer Gyuláné szül. Gál Teréz, Fő u. (saját ház). Néhai férje 28 évig volt önálló köteles, mester a községben. Katonai szolgálata közben szerzett betegségében 1916-ban hunyt el. Halála óta özvegyi jogon folytatja az ipart fia, Gyula segítségével. Makra Gyula cipész és csizmadia m. Fő u. 3. (saját ház). 1897-ben Algyőn szül., 1916-ban Szegeden szab. fel. Az ország nagyobb városaiban eltöltött 13 évi segédidő után 1929-ben önállósította magát. Mérték szerinti szabóságot folytat. Neje: Mayer Mariska. Nagy László cipész m. Fő u. 16. (saját ház). Kecskeméten 1873-ban szül., ott is szab. fel 1890-ben. Kecskeméten, Kiskun