A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
félegyházán és Cegléden fejlesztette szaktudását. 1902-en Kecskeméten, 1927- ben Felsődabason alapított műhelyt. Ipt. elölj, tag, tanonc vizsg. biz. tag. Az olasz fronton harcolt, 50 százalékos hadirokkant. Neje: Ambrus Juliánná. Németh István férfiszabó m. Fö u. 39. Szül. 1884-ben Foktőn, felszab. 1900-ban Kiskőrösön. Budapest jobb üzleteiben fejlesztette szaktudását. Műhelyét 1910ben alapította. Mérték szerint és raktárra. dolgozik. Volt Ipt. elölj tag. Vé- gigküzdötte a világháborút. Neje: Farkas Rozália. Szlezák Ferenc cipész m. Fő u. 39. Felsődabason 1905-ben szül., Gyónón tanulta az ipart, 1927-ben szab. fel. Három évig Alsódabason dolgozott mint segéd. 1930 óta űzi önállóan az ipart. Neje: Ku- csera Erzsébet. TÓSZEG. A tószegi ipartestület 1925-ben alakult Varga Márton, Báli Imre és Sándor, Repp József és Schober Dénes kezdeményezésére. A testület első elnöke Sasi Pál mészáros m. volt. Mostani elnöke 1930 óta Töröcsik Pál asztalos m., alelnöke Sasi Pál, jegyzője Báli Imre szabó m., pénztárosa Varga Károly kovács m. Tagjainak száma 69. A testületnek italmérési engedélye van. Buczkó Imre cipész m. Tószegen 1904- ben szül., 1922-ben szab. fel. Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Szegeden, Szentesen, Cegléden, Bpesten, Győrött praktizált segédi minőségében. 1926-ban lett önálló. Törekvő, szorgalmas iparos. Dorók István fodrász m. Szolnokon 1900-ban szül., 1916-ban szab. föl. Mint segéd 10 éven át fejlesztette szaktudását, önálló üzletét 1926-ban létesítette. Az Ipt. vál. tagja. A Nemzeti Hadseregben szolgált. Fekete György asztalos m. és temetkezési vállalkozó. Tószegen 1896-ban szül., 1912-ben szab. fel. Tószegen, Szent- miklóson, Kolozsvárott, Szolnokon, stb. volt segéd. Önálló 1918-ban lett. Az orosz fronton kétszer megsebesült. 50 százalékos rokkant. Kiss Ernő borbély m. Tószegen 1890- ben szül., 1910-ben szab. fel. Ujkécskén, Debrecenben fejlesztve szaktudását, 1913- ban létesítette fodrászműhelyét. Az Ipt. ellenőre, közs. közgyám, iskolaszéki tag, a Hangya felügy. biz. tagja, tanoncvizsg. biz. tag. Pivinszky László borbély m. Tószegen 1907-ben szül., 1928-ban szab. fel. Három éves segédi gyakorlat után 1931-ben önállósította magát. Ugyanakkor nőül vette Juhász Magdolnát. Sasi Pál mészáros és hentes m. Tószegen 1883-ban szül., 1902-ben szab. fel. 8 évig volt segéd, majd 1910-ben nyitotta meg önálló üzletét. Az Ipt. alelnöke, a Polgári Olvasókör jegyzője. Az orosz fronton fogságba esett. Szalkay Gábor sütő m. Békésen 1882- ben szül., 1900-ban Kecskeméten szab. fel. Budapesten és Kecskeméten folytatott segédi gyakorlat után 1921-ben önálló lett Kenderesen, 1922-ben áttette műhelyét Újpestre, majd 1931-ben Tószegre. Kenyér- és steer-sütéssel foglalkozik. Töröcsik Pál asztalos m. (saját ház). Tószegen 1879-ben szül., 1900-ban atyjánál szab. fel. Hosszú ideig volt segéd, majd csoportvezető, 1919-ben pedig önállósította magát. Az ipartestület elnöke, közs. képviselő, iskolagondnok, az önk. tűzoltó testület pénztárosa, a Hangya igazgatója. Az orosz és olasz fronton harcolt és számos kitüntetést kapott. TISZASÜLY. Bartus László cipész és csizmadia m. Tiszasülyön 1893-ban szül., 1910-ben Szolnokon szab. fel. Mint segéd az ország több városában képezte ki magát. 1919- ben pedig önálló lett. Az Iparos Kör vál. tagja. Az orosz és olasz fronton harcolt. Kisezüst, bronz v. é., K. cs.-k. kitüntetést kapott. Bartus Mihály cipész m. Tiszasülyön 1891-ben szül., 1909-ben szab. fel Dorogi Jánosnál Szolnokon. Több helyen segéd- kedett, majd 1919-ben önállósította magát. Elismerő oklevél, nagyezüst érem és ezüst oklevél dicséri kiváló szaktudását- Az Iparos Kör jegyzője, volt alelnöke is. A Hangya volt felügy. biz. elnöke és pénztárnoka. A román és olasz fronton harcolt S3^ évig, kivéve a Wienben töltött 10 hónapi betegségét. Dobay Károly kovács m. Fő út 27- Sárospatakon 1888-ban szül., atyjánál, D. Istvánnál 1905-ben szab. fel. A fővárosban és az ország több helyén fejtette ki segédi tevékenységét. 1921-ben lett önálló. Az Iparos Kör vál. tagja. Az orosz és olasz fronton harcolt, fogságba esett,
