A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
222 nyert képesítést 1895-ben. Budapesten 'belvárosi szalonokban, Wienben, Münchenben és Berlinben szerezte szakmai tudását. Berlinben szabászati akadémiát végzett. Razjversenykiállításon II. díjat nyert. 4—5 alkalmazottat foglalkoztató vállalata van. Első szalonja Budapesten az Erzsébet téren volt. 1928-ban helyezte át Vecsésre. A háborúban háromszor sebesült meg, kit.: kisezüst vit. é., hronz vit. é. és K. cs.-k. Neje: Urbán Erzsébet szabásznő. Herczeg Albert Árpád u. 26. Kisújszálláson 1875-ben szül., Endrődön 1894-ben -szab. fel. Segéd Budapesten volt. 1930- ban önállósította magát. Résztvett a világháborúban. Neje: Povozsán Ilona. Hernesz Frigyes szabó m. Erzsébet u. 7. 1892-ben Püspöknádasdon szül., 1908- han Budapesten szab. fel. Szaktudását a fővárosban fejlesztette. 1922-ben nyitotta műhelyét. Jeles munkáját két aranyérem is dicséri. Az Ipt. számvizsg. biz. tagja, a vecsési SE számvizsg. biz. tagja, a polgári iskolaszék tagja, stb. 1914-ben a szerb frontra került, súlyosan megsebesült, 75 százalékos hadirokkant. Neje: Guzsiják Hermin. Hesz Miklós Hugó borbély és fodrász m. Zöldfa u. 10. Pancsován 1892-ben szül., Temeskutason 1908-ban szab. fel. Vecsés, Oravica, Resica, Temesvár és Budapest mestereinél praktizált. 1914-ben hadbavonult, a szerb, orosz, olasz és román frontokon harcolt. A kisezüst vit. é., a bronz vit. é. és K. cs.-k. tulajdonosa. 1918-ban önállósította magát. Műhelyében dolgozik fia és egy inas is. Neje: Wilhelm Katalin. Kauremszky Nándor szabó m. Károly u. 21. 1894-ben szül., K. Sebőnél szab. fel. A fővárosban és vidéken fejlesztette szaktudását. 1917-ben alapított műhelyében úri és magyar szabóságot folytat. Az Ipt. elölj, tagja. 1914—15-ig az orosz fronton harcolt. 75 százalékos hadirokkant. Seb. é. kitüntetése van. Ketterer Jenő úri és női fodrász m. Telepi u. 51. Budapesten 1898-ban szül., középiskolái elvégzése után lépett az ipari pályára. Wien, Budapest, Kecskemét, Cegléd és Békéscsaba vezető cégeinél dolgozott, szaktanfolyamot végzett. 1926-ban nyitotta üzletét, ahol fővárosi nívójú kiszolgálást nyújt vendégeinek, manikürt is tart. Ipt. elölj, és tanonc- vizsg. biz. tag. Résztvett a világháborúban. Lauter Mátyás szabó m., Kereszt u. 10/c. Vecsésen 1892-ben szül., u. ott 1910-ben szab. fel. Segéd Budapesten és vidéken volt. Az orosz és olasz fronton harcolta végig a világháborút, kit.: bronz vit. é., kisezüst vit. é. és K. cs.-k. 1919-ben önállósította magát, egy inassal dolgozik. Lévai Lajos kovács m. Ganz-telep, Nagyváradi u. 122., Üllői út. 1897-ben Kerekegyházán szül., 1913-ban Kunszent- miklóson szab. fel. Budapesten és környékén töltötte segédéveit. 1931 óta önálló. 1916-ban hadbavonult, az orosz és olasz fronton harcolt, kit.: bronz vit. é., K. cs.-k. és vasker. Neje: Schmidt Ilona. Merk Antal kőműves m., Magyar u. 22. Tolnán 1877-ben szül., Szekszárdon 1894-ben szab. fel. Hét és fél évet töltött külföldön a szakma tanulmányozásában. Budapesti cégeknél mint vezető működött. 1930-ban önállósította magát. Főként családi házakat épít. Öt nyelven beszél; Neje: Steinbach Katalin. Mihóczy Antal borbély- és fodrász m., Virág u. 28. Alcsúton 1898-ban szül., Nagykanizsán 1915-ben szab. fel. 1916- ban az orosz frontra került, majd az olasz fronton harcolt. Kétszer sebesült meg, kit.: két br. v. é. és K. cs.-k. 1919-ben önállósította magát, vecsési üzlete 1932 óta áll fenn. Úri- és női fodrászattal, paróka és copfkészítéssel foglalkozik. Mukahirn István asztalos m., Jókai u. 64. 1875-ben szül. Újvidéken. Segéd Belgrádban, Budapesten, Temesváron, Nagybecskereken és Rumon volt. A Ganz- gyárban, az Óbudai hajógyárban és az Istvántelki főműhelyben volt alkalmazásban. 1920-ban vonult nyugalomba. Vecsési műhelyét 1920-ban alapította. Az Ipt. pénztárosa, közs. képv. test. tag, a Soroksári Temetk. Egy. megszervezője, stb. Három fia az asztalosiparban dolgozik. Müller János húsiparos, Károly u. 33. Szül. 1889-ben Beleden, felszab. 1906-ban Vecsésen. Segéd Budapesten és Kispesten volt. Székét 1923-ban alapította. Villanyerejű húsfeldolgozó üzemében 3 segédet foglalkoztat. Számos kitüntetés, arany érem és oklevél dicséri ipari jelességét. Az Ipt. v. elnöke, az Iparosok és Kereskedők Körének elnöke, községi virilis, stb. Végigküzdötte a világháborút, kit.: kis ez., br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Berkholcz Gizella. Müller József hentes- és mészáros m., Vasút u. 18. Baján 1866-ban szül., u. ott 1882-ben szab. fel. Vándorútja során Nagybecskerek, Szolnok, Cegléd, Baja és Budapest vezető cégeinél dolgozott. 1897- ben önállósította magát. Az Ipt. megalapításában oroszlánrésze van. Éveken keresztül az elnöki tisztséget viselte, ma
