A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
223 korelnök, intenzív részt vesz a közügyek intézésében. 1916—18-ig szolgált a világháború alatt. Neje: Dobos Borbála. Sax Ágoston csillárkészítő és fémáru üzemtulajdonos, Jókai u. 80. Wienben 1862-ben szül., ipari képesítést is ott nyert. Wieni és budapesti gyárakban működött mint művezető. Budapesten önállósította magát. Vecsésen 1925 óta folytatja az ipart. Modern berendezésű üzeméből Budapestre szállít. Schulléri József sütő m., Fő u. 67. 1876- ban Segesváron szül., ott is szab. fel. Budapesten praktizált. Sütödéjét 1930-ban alapította. 1914—18-ig teljesített katonai szolgálatot. Neje: Fehér Anna, résztvesz az üzlet vezetésében. Starcz Károly mechanikus, Jókai M. u. 2., fiók: Fő u. 65. 1900-ban Budapesten szül., a technológián tanfolyamot végzett, Budapesten nyert képesítést. Nagyüzemekben praktizált, éveken keresztül mint vezető működött. 1925-ben önállósította magát. Az Ipt. elölj, tagja, a Sport Egy. kerékpár szakosztályának elnöke, az Iparoskor vezetőségi tagja, stb. Stark Lajos asztalos m., a Grünwald és Stark cég beltagja, Akácfa u. 4. Aradon 1872-ben szül., 1890-ben szab. fel. München Stuttgart, Nürnberg, Berlin, Passau stb. városokban eltöltött 11 év után 1920-ban társas alapon önállósította magát. Aranyérem és oklevél tulajdonosa. Az Ipt. elnöke volt éveken keresztül, jelenleg elölj. tag. Résztvett a világháborúban, elnyerte a szorgalmi keresztet a koronával. Neje: Schwarcz Hermin. Stiglmayer András úri szabó mester, Vasút u. 38. 1877-ben Ercsiben szül., 1896-ban Budapesten szab. fel. Segédéveit előkelő budapesti szabóknál töltötte. 1902-ben Budapesten mint polgári és katonai szabó önállósította magát. 1911-ben áttért a vendéglős iparra, melyet 10 éven keresztül folytatott. 1921-ben Vecsésen szabóműhelyt nyitott. A Monori Kézmű- iparos kiállításon 1924. évben oklevél, a vecsési kiállításon br. érem és oklevél, a keresk. és iparkam.-tól az irsai kiállításon I. díjat nyert. Az ipt. v. alelnöke, most vál. tagja, A „Jóbarát” asztaltársaságot alapította 1927-ben és annak 4 éven át v. elnöke és mint ilyen sok gyermeket ruház- tatott fel, a Polgári Kör v. alelnöke, a vecsési Iparos és Kereskedők Körének egyik alapítója, most vál. tagja, stb. Résztvett a világháborúban. Neje: Rásky Zsuzsánna. Stiller József sütő m., Telepi u. 57. Nagyszentmiklóson 1902-ben szül., atyjánál tanulta az ipart, segéd is ott volt, majd vezette a műhelyt. 1928 óta önálló az 1909-ben alapított családi sütődében. Neje: Járdánházy Terézia, részt vesz az üzlet vezetésében. Stromajer József úri és hölgyfodrász, András u. 14. Vecsésen 1911-ben szül., u. ott 1927-ben Hesz Vilmosnál szab. fel. Budapesten, Esztergomban és Vecsésen dolgozott mint segéd. 1931-ben alapított üzletében egy inassal fővárosi nívójú kiszolgálást nyújt vendégeinek. Szálkái Lajos cipész m., Vasút u. 20. 1878-ban Kecskeméten szül., ott is szabadult fel. Budapest vezető cégeinél praktizált. 1912-ben önállósította magát, Kecskeméten is volt üzlete. Az Ipt. elölj, tagja, a tanoncvizsg. biz. tagja volt. 1914- ben hadbavonult, 1918-ban szerelt le, hadirokkant. Neje: Nagy Emma. Szekeres Imre kárpitos és paplanos m., Margit u. 14. Szül. 1889-ben, felszab. 1907-ben Szegeden. Orosházán, Kecskeméten és Budapesten előkelő cégeknél, gyáraknál működött mint I. osztályú szakember. 1914-ben hadbavonult, majd a MÁV gépgyárban dolgozott 1925-ig. 1931-ben saját házában nyitotta meg műhelyét. Neje: Richter Margit. Szotók János úri- és női cipész m., Jókai M. u. 87. Vecsésen 1902-ben szül., u. ott 1919-ben szab. fel. Kispesten, Budapesten és Vecsésen dolgozott 1925-ig. mikor is önállósította magát. Neje: Weisz Magdolna. Ifj. Szűcs Ferenc szobafestő m., Rudolf u. 37. Cegléden 1904-ben szül., Végh Ferencnél 1925-ben szab. fel. Segéd Cegléden, Budapesten és Szentendrén volt. Segéd korában számos középület és templomfestés munkáinál vett részt. 1931 óta mester. Munkáját a fővárosban és vidékén is keresik. Tagscherer József borbély m., Fő u. 77. 1896-ban Vecsésen szül., ahol atyja is borbélymester volt. Nála szab. fel 1912- ben. Fővárosi és vidéki mestereknél se- gédkedett. Üzletét 1925-ben nyitotta. 1915-ben hadbavonult, az orosz fronton megsebesült. Háború után a Nemz. Hadseregben teljesített szolgálatot. A helyi fúvószenekar vezetője és megalapítója, volt leventeoktató. Neje: Frühwirth Anna. Takács András üvegesmester, Kossuth u. 29. Verbón 1906-ban szül., Engel Edénél 1924-ben szab. fel. Mint segéd Budapesten fejlesztette szaktudását és 1929- ben önálló lett. Segéd korában több fővárosi emeletes ház építésében vett részt.
