A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

22t

hérgyarmaton szab. fel. Nagyszőlősön, Szinérváralján, Udvarhelyen és Budapesten töltötte segédéveit. 1919-ben önállósította magát. Községi kovács. Az Ip. Kör vál. tagja. 1914-ben badbavonult, az orosz harctéren megsebesült, kit.: kisezüst vit. é., bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje: Gedei Regitta.

Sebők Pál kerékgyártó m. Fő tér. 1899-ben Vácrátóton szül., 1916-ban Veresegyházán szab. fel. Budapesten, Aszódon, Galgahévízen és Túrán dolgozott

mint segéd. 1926-ban önállósította magát. 1917-től végigküzdötte a román és olasz frontokat, K. cs.-k. kitüntetése van..

Wagner Ignác hentes m. Boros köz (saját ház). Szül. 1892-ben Szederkényen, felszab. 1908-ban Kisgyulán. Mohácson és Budapesten fejlesztette szaktudását. 1922-ben nyitotta üzletét. Húsfeldolgozó üzeme villanymotorral működik. Elejétől fogva végigküzdötte a világháborút. Kit.: két v. é., K. cs.-k. és vaskereszt. Neje: Tóth Ilona.

VECSÉS.

Almann István kép. ács m. Anna u.

u. 1. Vecsésen 1883-ban szül., u. ott

1908-ban szab. fel. Budapesti vezetőcégeknél és a Máv-nál dolgozott mint segéd. 1912 óta önálló. A budapesti vásárpénztár munkáit ő vezette. Nevéhez fűződik a vecsési evang. temlom és számos családiház és magasépítkezés szakmába vágó munkái. Az Ipt. v. pénztárosa, az ipari élet aktív tényezője. A világháborút a szerb, orosz, olasz és román frontokon küzdötte végig, kit.: bronz vit. é., K. cs.-k. és szolgálati kereszt. Neje: Zeitler Katalin.

Brunner Mihály épület- és bútorasztalos m. Roder Imre u. 18. Szül. 1880-ban Vecsésen, felszab. 1898-ban Kispesten. Segédéveit Budapesten és Kispesten töltötte. 1911-ben lett mester. Ő készítette a vecsési róm. kath. templom berendezését, az Ipt. székház berendezését és még számos nagyobb munkát. Jeles munkájával aranyérmet nyert. Az Ipt. pénztárosi tisztét töltötte be hat éven keresztül,

v. közs. kép. test. tag, sb. Végigharcolta a világháborút, megsebesült. Neje: néhai Stromer Mária.

Csehi Sándor kovács m. Szemeretelep, Tamás u. 40., Vecsés, Ország út. 1900-ban szül., 1917-ben szab. fel. Komáromban, Budapesten és gazdaságokban működött önállósága előtt. Műhelyét 1924-ben alapította. Neje: Nagy Borbála.

Dezső György cipész m. Imre u. 21. 1897-ben szül., Erdélyben tanulta az ipart, budapesti műhelyekben fejlesztette szaktudását, szabászati tanfolyamot végzett. 1916-ban hadbavonult, Pólában a haditengerészetnél teljesített szolgálatot. 1929-ben alapította műhelyét. Neje: Dob- rovicz Anna.

Felvinczy Miklós fodrász m. Rákóczi u. 14. Egeresen 1866-ban szül., Számos- újváron 1880-ban szab. fel. Nógrád, Arad, Kolozsvár, Budapest és Ausztriában fejlesztette szaktudását. 1893-ban Budapesten önállósította magát, 1923-ban Vecsésen nyitotta meg ismét műhelyét. A Köz- művelődési Kör örökös tagja. Háború alatt az Önkéntes Őrségben szolgált. Neje: Ripper Mária.

Fischer György oki. ács m. Kereszt u. 28. Pesthidegkúton 1882-ben szül., u. ott 1897-ben szab. fel. A fővárosban és környékén dolgozott önállósága előtt. 1906- ban önállósította magát, mestervizsgát 1911-ben tett. A vecsési kultúrház, iskolák és magánépületek szakmába vágó munkáit végezte. Egy segédet és két tanulót foglalkoztat. 1914-ben a szerb frontra került, majd a montenegrói harctéren teljesített szolgálatot. Neje: Krausz Róza.

Gulyás József lakatos m., Nap u. 10. Budapesten 1905-ben szül., u. ott 1923- ban szab. fel. Budapesten eltöltött segédévek után 1929-ben alapította műhelyét. Kifogástalan munkát végez.

Günczler Adolf asztalos m. A Günczler és Stark-cég beltagja. Árpád u. 29. 1873- ban Jánosvölgyön szül., 1891-ben Budapesten szab. fel. Budapesten, Münchenben és Berlinben tanulmányozta a szakmát. Cégét 1907-ben alapította. Géperejű üzemében öt segédet és három tanulót foglalkoztat. 1925-ben arany érmet nyert mint Vecsés legnagyobb asztalosüzeme. A fővárosba szállít. Négy évig volt a fronton a világháború alatt. Neje: El- bogen Etelka.

Haasz György borbélymester, Baross Gábor telep.

Haller János kőműves m. Anna u. 11. Született 1896-ban Vecsésen, felszabadult 1923-ban Budapesten. Vecsésen és Budapesten volt segéd. 1931-ben önállósította magát. Végigküzdötte a világhá- rút, kit.: bronz vit. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Deák Magdolna.

Henczl Péter női szabó m. Vasút u. 42. Istvánvölgyön 1879-ben szül., Pancsován