A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
'220 "frontokon küzdötte végig a világháborút. INeje: Császár Mária. Polczer József épület- és bútorasztalos m. Tinnyén 1881-ben szül., Budapesten 1899-ben szab. fel. Budapesten Tál- las üzemében, a Mátrai-féle tűzoltólétra- gyárban, a Wörner Gép- és Malomberendezési Gyárban és Müller épületasztalos üzemében fejlesztette szaktudását. 1907- ben önállósította magát. Műhelyében jó munkák készülnek. Szakács Lajos borbély m. Szül. 1877- ben Budapesten, felszab. 1895-ben Kecskeméten. Pilisen, Ujhartyánon, Vecsé- sen és Budapesten töltötte segédéveit. 1902-ben létesítette fodrásztermét, ahol egy tanulóval fővárosi kiszolgálást nyújt vendégeinek. A Zsámbéki Ipt. tanonc vizsgáztató biz. tagja, a Hitel Szöv. helyi fiókja felügy. biz. tagja, stb. 1914— 18-ig az orosz és román fronton harcolt, kit.: bronz vit. é. és K. cs.-k. Neje: No- vák Zsófia. TÖKÖL. Fritz János sütő m. Vasút u. 316. Szi- getcsépen 1910-ben szül., Soroksáron 1927-ben szab. fel. Segéd Budapesten és vidéki üzemekben volt 1930-ig, mikor is önállósította magát. Neje: Jokán Mária, aki résztvesz az üzlet vezetésében. Atyja, apósa és két sógora vett részt a világháborúban, közülök Jokán Pál hősihalált halt. Milkovits Mihály borbély és fodrász m. Mester u. Szül. 1893-ban, felszab. 1919- ben Tökölön. Két évig mint segéd fejlesztette szaktudását. 1922-ben alapította üzletét. Résztvett a világháborúban, orosz hadifogságba esett, három évi szenvedés után tért haza. Neje: Krizsán Hermina. VÁMOSGYÖRK. Bogdán Jenő sütő m. Fő tér 194. Jász- árokszálláson 1891-ben szül., u. ott 1906- ban szab. fel. Segéd Gyöngyösön, Budapesten, Szekszárdon és Balassagyarmaton volt. 1913-ban alapította sütödéjét. 1915-ben badbavonult, az olasz és' román frontokon harcolt, résztvett a 10 ísonzói csatában és a piavei ütközetben. Kit.: nagy ez. és br. v. é. és K. cs.-k. Az Iparoskor egyik alapítója. Neje: Strobli Mária. Brunner Lajos borbély és fodrász m. János u. 147. 1908-ban Galgahévízen szül., 1925-ben Zselizen szab. fel. Pár- kánynánai, oroszkai, zselizi, hatvani és vámosgyörki mestereknél fejlesztette szaktudását. 1932 óta önálló. 1928—31-ig teljesített katonai szolgálatot. Neje: Domány Ilona. Fifek János kovács m. Templom tér. Szül. 1892-ben Lászón, felszab. 1910-ben Bártfán. Miskolcon, Budapesten, stb. töltötte segédéveit. 1922-ben alapított üzletét 1928-ban helyezte át Vámosgyörkre. A Tűzoltó Egy. szertárosa. 1915-ben hadbavonult, az orosz, olasz és román frontokon harcolt, kit.: két bronz vit é., K. cs.-k. Neje: Kocsis Erzsébet. Gedei László cipész m. Vámosgyörkön 1905-ben szül., Jászárokszálláson 1924- ben szab. fel. Segéd szabadulási helyén volt. Négy évi praktizálás után 1928-ban -önállósította magát. Műhelyében kifogástalan munkát készít. Gyóni András cipész. Országút (saját ház). Szül. 1908-ban Vámosgyörkön, felszab. 1926-ban Jászárokszálláson. Szaktudását hét évig Jászárokszálláson fejlesztette. 1928 óta űzi önállóan az ipart. Szabászatot tanult szakember. Műhelyében egy tanulót foglalkoztat. Katonai szolgálatot Gyöngyösön a 1930—31-es években teljesített. Gyóni Sándor lábbeli készítő m. Ország út (saját ház). Vámosgyörkön 1882-ben szül., a fővárosban tanulta az ipart, 1899-ben - szab. fel, mikor is jó munkájáért pénzjutalomban részesült. Budapesti és jászárokszállási mestereknél segédkedett. Műhelyét 1904-ben létesítette. Az Ipt. Kör vál. tagja. Résztvett a világháborúban, az orosz fronton megsebesült. Neje: Juhász Erzsébet. Kiss Alajos szabó m. (saját ház). Szül. 1892-ben Jászárokszálláson, felszab. 1908- ban Budapesten. A világháború kitöréséig a fővárosban praktizált. A 13. huszárezredben az orosz, olasz és román frontokon harcolt, br. v. é. és K. cs.-k. kit. van. Leszerelése után (1920-ban) Jászárokszálláson önállósította magát, majd 1924-ben Vámosgyörkre helyezte át műhelyét. 1926 óta az Iparoskörben a jegyzői tisztet viseli, az Iparos Sportegylet futball intézője, a Polg. Lövészegylet tagja. Neje: Auxt Margit. Kosztya József gazd. kovács m. Fő tér. 1894-ben Kevetlenen szül., 1911-ben Fe
