A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
199 Igriczy János csizmadia m. Szül. 1885- ben Pitvaroson, felszab. 1908-ban Nagy- bánhegyesen, édesatyja műhelyében. 1911-ben alapította műhelyét. 1914—18-ig a világháborúban volt, megsebesült. Neje: Pipis Erzsébet. Kucsera János férfiszabó m. Nagybán- hegyesen 1890-ben szül., Békéscsabán 1907-ben szab. fel. Békéscsabai, orosházai és szegedi mestereknél töltötte segédidejét. 1914-ben hadbavonult, a harctéren megsebesült. 1918-ban önállósította magát. Közs. képv. test. tag. Önk. Tűzoltó Egy. szakaszparancsnok, Hangya felügy. biz. taer, Levente Egy. ellenőr, stb., stb. Neje: Hrdlicska Judit. Laukó Pál borbély és fodrász m. Nagybánhegyesen 1898-ban szül., Békéscsabán 1914-ben szab. fel. Segéd Békéscsabán és Gyulán volt. Üzletét 1915-ben alapította. 1921-ben nősült, neje Száméi Mária. Mitykó András épület- és bútorasztalos m. Szül. 1878-ban, felszab. 1925-ben Bánhegyesen. Öt éven keresztül gyakorolta a szakmát. 1930-ban alapította műhelyét. Temetkezési vállalata is van. 1914-ben az orosz frontra került, hadifogságba esett, öt évi szenvedés után tért haza. Neje: Gáli Mária. Sicz István épület- és bútorasztalos m. 1897-ben Nagybánhegyesen szül. 1926-ban ott is szab. fel. Kunágotai és nagybán- hegyesi gyakorlóévek után műhelyt nyitott. 1916-tól végigküzdötte a világháborút. Neje: Venczellák Rozália. Siflis József cinész m. Medgyesbodzá- son 1899-ben szül., Medgyesegyházán 1915-ben szab. fel. Arad, Temesvár és Bukarest voltak segédéveinek állomáshelyei. 1921-ben alapított műhelyében egyedül dolgozik. Résztvett a világháborúban. Neje: Boros Kocsonyi Erzsébet. Szlávik János kerékgyártó m. Bánhegyesen 1868-ban szül.. Aradon 1900-ban szab. fel. Műhelyét 1908-ban alapította. 1915-től résztvett a világháborúban, 25 százalékos hadirokkant. Neje: Lipták Mária. Telek József géplakatos és bádogos m. 1905-ben Kétegyházán szül., 1921-ben Magyarbánhegyesen szab. fel. Budapesten, Szegeden és Orosházán jeles mestereknél praktizált. Orosházai műhelyét 1926-ban alaptíotta, majd 1931-ben Nagy- bánhegyesre helyezte át, ahol a legmodernebb autógén hegesztő és vágó, valamint festékszóró gépekkel rendezkedett be. Neje: Benkő Jolán. Varga Mihály tímár m. Szül. 1907-ben Nagybánhegyesen, felszabadult 1925-ben Tótkomlóson. Mezőkovácsházai és újpesti üzemekben tökéletesítette szaktudását. Műhelyét 1930-ban alapította, egyedül dolgozik, elsőrendű munkát végez. Zsilák Mátyás épület- és bútorasztalos m. Nagybánhegyesen szül. 1899-ben, Aradon szab. fel 1915-ben. Segéd Aradon, Szegeden és Békéscsabán volt. Hadi- szolgálatot a vasútezrednél teljesített. 1925-ben önállósította magát. Tanuló korában dicsérő oklevelet és pénzjutalmat nyert jó munkáiéval, ma is kitűnő a munkája. Neje: Hajda Juliánná. Felszab. varrónő. NAGYKOVÁCSI. Czemmel Mihály kőmíves iparos. Nagy- kovácsin 1868-ban szül., u. ott 1884-ben szab. fel. Segéd Budapesten, Nagykovácsi és Solymáron volt. 1895-ben önállósította magát. A közs. képv. test. tagja, a Róm. Kath. Kör tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Payer Borbála. Fervágner József épület- és bútorasztalos m. Szül. 1882-ben Nagykovácsi, felszab. 1900-ban Pátyon. Solymári segédévek után 1908-ban önállósította magát. Végigküzdötte a világháborút, megsebesült, mit tizedes szerelt le. Neje: Páni Teréz. Herczig József kovács m. 1902-ben Nagykovácsi szül., édesatyja műhelyében tanulta az ipart, 20 éves korában szab. fel. Egy évtizeden keresztül dolgozott atyja műhelyében. 1931 óta mester. Neje: Klein Katalin. Koller Ferenc hentes és mészáros m. Szül. 1862-ben Nagykovácsi, felszab. 1880-ban Esztergomban. Budapesti, pécsi, veszprémi és balatonfüredi mestereknél dolgozott segédként. Székét 1891-ben nyitotta. A közs. képv. test. tagja, a róm. kath. iskola gondnoka. Neje: Baumgartner Erzsébet. Ferenc nevű fia az olasz és román fronton harcolt, megsebesült, kit.: bronz vit. é., K. cs.-k. és vaskor. Atyja üzletében mint üzletvezető működik. Peregovich János kovács m. Szül. 1893- ban, felszab. 1909-ben Nagykovácsi. Tanítómestere édesatyja volt, nála töltötte segédéveit is. 1914-ben hadbavonult, 1915- ben a hadseregnél lópatkolótanfolyamot végzett. Az orosz, szerb, olasz és román frontokon harcolt, hadifogságban volt.
