A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

200 1928-ban önállósította magát. A Tűzoltó Testület szertárosa. E tisztség már csa­ládi tradíció, mert édesatyja harminc évig viselte azt. Neje: Pretner Mária. Pitz András ács m. Nagykovácsin 1897-ben szül., 1919-ben atyja keze alatt szab. fel. A pilisszentiváni bányá­nál és nagy fővárosi vállalkozóknál prak­tizált. 1929-ben önállósította magát. Sa­ját szerzeményű házában lakik. A ro­mán és az olasz fronton harcolt. Neje: Trende Teréz. Pitz Ignác hentes és mészáros m. 1905- ben Nagykovácsin szül., 1923-ban Buda­pesten szab. fel. Fővárosi cégeknél töl­tötte segédéveit. 1928 óta mester. A Pol­gári Kör tagja. 1929-ben vette nőül Czemmel Annát. Pitz Péter lakatos m. Nagykovácsin 1889-ben szül., Budapesten 1907-ben szab. fel. A legnagyobb budapesti lakatosáru- gyárakban praktizált. 1915-ben hadiszol­gálatra vonult be. 1921-ben önállósította magát. Nyáron bércsépléssel, télen gép­erejű favágással foglalkozik. Neje: Mandel Mária. Pitz Tamás bognár m. Szül. 1894-ben Nagykovácsin, felszab. 1913-ban Soly­máron. Segédidejét Nagykovácsin töl­tötte. Műhelyét 1921-ben alapította. 1915-től végigküzdötte a világháborút az olasz és román frontokon. Megsebesült, a nagyezüst vit. é. tulajdonosa. Neje: Hesz Borbála. Richer József bognár m. 1884-ben szül. Nagykovácsin, Budapesten Móri Antal­nál szab. fel. Segéd atyja műhelyében volt. A világháború kitörésekor az orosz harctérre került, majd az olasz fronton harcolt. Kit.: bronz vit. é. és K. cs.-k. Egyszer sebesült meg. 1923-ban önálló­sította magát. Neje: Pitz Anna. Simon Jakab sütő m. Nagykovácsin 1905-ben szül. Édesatyja, S. Béla 1921- ben szabadította fel. Esztergomban és Nagykovácsin praktizált. Sütödéjét 1921- ben alapította. Családja már fél évszá­zad óta gyakorolja a sütőipart. Neje: Bayer Teréz. PÁTY. Berecz Sándor kovács m. 1885-ben szü.l Tanítómestere édesatyja volt, aki 1902- ben szabadította fel. Bpesten a Hirmann gyárban praktizált. 1912-ben lett mester, 1914-ben hadbavonult, 44 hónapig orosz hadifogságban volt. Neje: Áldott Júlia. ifj. Finta Imre kőműves iparos m. Pá- tyon 1892-ben szül., u. ott 1910-ben szab. fel. Jeles budapesti cégeknél, Szófiában és Korfu szigetén töltötte gyakorlóévéit. 1924-ben önállósította magát. A pátyi csendőrlaktanya, a főjegyzői lak és szá­mos családi ház munkálatait végezte. Mint jeles iparos, a közs. építő biz. és ta- nonc vizsg. biz. tagja. Végigküzdötte a világháborút, harcolt a szerb, orosz, és román frontokon. Háromszor sebesült meg, két évig hadifogságban volt. A kis- ezüst és bronz vit. é. és a K. cs.-k. tu­lajdonosa. Neje: Molnár Ilona. Jely Antal cipész m. Zsámbékon 1895- ben szül., Pátyon 1912-ben édesatyja ke­ze alatt szab. fel. Segédi tevékenységet atyjánál folytatott. 1920 óta önállóan dolgozik mérték szerint rendelésre és raktárra. Résztvett a világháborúban. Neje: Juhász Teréz. Kerék Lajos sütő m. Szül. 1898-ban, felszab. 1914-ben Budapesten, ahol mint segéd 13 évet töltött. Sütödéjét 1929-ben alapította. 1917-től teljesített katonai szolgálatot a világháborúban. Leczky András kőműves m. Pátyi szü­letésű (1874). A szakma szeretetében nevelkedett atyjánál, aki 1899-ben fel­szabadította. 1900-ban lett önálló. Az orosz és román frontokon küzdötte végig a világháborút. Neje: Czigány Zsu- zsánna. ifj. Sinkó Ferenc épület- és bútoraszta­los m., temetkezési váll. Pátyon 1893-ban szül., édesatyjától tanulta a szakmát, felszab. 1911-ben. Bián és Budapesten praktizált. 1925 óta mint mester, köz- és magánépületek berendezéseit és épü­letmunkáit készítette. Az orosz, olasz és román fronton harcolt, kit.: két bronz vit. é., K. cs.-k., megsebesült. Neje: Pol­gár Erzsébet. Südy István ácsiparos. 1883-ban Pá­tyon szül., 1910-ben Budapesten szab. fel. Mint segéd, fővárosi bérházak ács­munkáit végezte. 1926 óta önálló. A pátyi főjegyzői és gyógyszerészlak és családi­házak szakmába vágó munkáit készítette önállósága óta. 1914-től a szerb és orosz fronton harcolt. Neje: Nyerges Juliánná. Ujváry Károly géplakatos m. Szül. 1895-ben, felszab. 1914-ben Pátyon. Mes­tere atyja volt, akinél 1920-ig mint segéd dolgozott. 12 éve önálló. Résztvett a vi­lágháborúban. Neje: Mészáros Irma. Vajda Miklós bádogos m. Pátyon 1857-

Next

/
Oldalképek
Tartalom