A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
198 A világháborút a tűzvonalban küzdötte végig. 1920-ban Békéscsabán, 1926-ban Mezőkovácsházán nyitott műhelyt. Keze alól elsőrendű munka kerül ki. Neje: Makrai Ida. Sás Menyhért cipész m. Mezőkovácsházán 1908-ban szül., 1922-ben szab. fel. Orosházai, medgyesi, dombegyházai, apácai és mezőkovácsházai műhelyekben volt segéd hét éven keresztül. 1929-ben lett önálló. Mérték szerinti cipészetet folytat. A Nemz. Hadseregben teljesített katonai szolgálatot. Schimpl Mihály épület- és bútorasztalos m. (saját ház). Szül. 1883-ban Eleken. Aradon végezte el a fa- és fémipari szakiskolát kiváló eredménnyel. Segéd Budapest, Arad, Temesvár, Békéscsaba és Gyoma mestereinél volt. 1914-ben műhelyt alapított, de röviddel utána hadba- vonult. A szerb, orosz és olasz frontokon harcolva, a nagy és kis ez., a br. v. é., a K. cs.-k. és a vas érdem kér. kitüntetéseket kapta meg. Leszerelése után folytatta az ipart. Két-három segéddel dolgozik. Az Ipt. elölj, és a tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Papp Juliánná. Simeg Mihály hentesmester. Steiner Sándor asztalos m. 1901-ben szül., 1921-ben szab. fel. Hosszú külföldi tanulmányúton fejlesztette szaktudását. 1927-ben önállósította magát. Fehérbútor specialista. Katonai szolgálatot a Nemz. Hadseregben teljesített. Neje: Klein Jolán. Szabó Pál csizmadia m. Magyarbánhe- gyesen szül. 1873-ban, u. ott szab. fel 1890-ben. Segédi gyakorlatot szab. helyén és Gyulán folytatott. 1898-ban Mezőkovácsházán önállósította magát. Raktári és mérték szerinti munkát készít. Agilis, köztiszteletben álló iparos egyéniség, akit a közbizalom az Ipt. alelnöki székébe helyezett. Az Ipt. és az Ip. Kör megalapításában tevékeny részt vett. Neje: Árvay Mária. Szabó Sándor kocsifényező m. Orosházán 1895-ben szül., u. ott 1911-ben szab. fel. Aradi, temesvári és hódmezővásárhelyi műhelyekben gyakorolta szakmai tudását. 1921-ben Orosházán alapított műhelyét 1924-ben Mezőkovácshá- zára helyezte át. Az összes szakmába vágó munkákat elsőrendű kivitelben készíti. A háború alatt hadiszolgálatot teljesített. Takács Balázs férfiszabó m. Szül. 1905- ben, felszab. 1921-ben. Budapesten, Med- gyesegyházán, Mezőhegyesen és Mezőkovácsházán jó műhelyekben dolgozott segédként. 1928-ban lett mester. Mérték szerint és raktárra dolgozik. ifj. Vadassy Gyula kocsigyártó m. Mezőkovácsházán 1886-ban szül., Gyulán 1902-ben szab. fel. Szeged, Arad és Budapest voltak segédéveinek állomáshelyei. 1911- ben vette át atyja régi, jónevű műhelyét. Egy-két segéddel dolgozik. Ipt. elölj, tag, tanonc vizsg. biz. tag, v. közs. képv. test. tag, stb. Résztvett a világháborúban. Neje: Greguss Ilonka. Varga József sütő m. 1891-ben Kun- ágotán szül., 1922-ben Mezőkovácsházán szab. fel. Mezőhegyesen és Csökmőn dolgozott mint segéd. 1922-ben alapította pékségét. A tanonc vizsg. biz. tagja. 1912- ben vonult be katonai szolgálattételre. Az orosz és olasz frontokon harcolt. Kit. K. cs.-k. Neje: Nagy Anna. Viczián István férfiszabó m. (saját ház). Kiskőrösön 1893-ban szül., 1910-ben szab. fel. Segédi működést Debrecenben, Nagyváradon, Szolnokon és Mezőkovácsházán folytatott. Háború alatt a szerb és orosz fronton harcolt, kit.: K. cs.-k. 1923-ban önállósította magát. Mint szabászatot tanult mester, kitűnő munkája van. Az Ipt. elölj, és a tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Molent Lucia. Zeida Károly kőfaragó m. 1909-ben szül. Makón, 1930-ban szab. fel Szegeden. Az órás és ékszerész szakmában is dolgozott. 1930-ban Makón önállósította magát. 1931 óta Mezőkovácsházán folytatja az ipart. Munkája kitűnő. Neje: Balogh Ilona. NAGYBÁNHEGYES. Bogár Márton főmolnár. Nagybánhe- gyesen 1894-ben szül., u. ott 25 év múlva szab. fel. Csongrádi, tömörkényi, pálmo- nostori és medgyesegyházai malmokban praktizált. 1924 óta a nagybánhegyesi gőzmalom rt. főmolnára, egyik főrészvényese és felügy. biz. tagja, mint ilyen kiváló szakértelemmel és lelkiismeretességgel vezeti az üzemet. Résztvett a világháborúban. Neje: Máthé Rozália, Gyergyószentmiklóson született. Dánó Géza férfiszabó m. 1883-ban Esztergomban szül., 1904-ben katona lett, majd 11 évig kezelő altiszt volt. 1920-ban Párkányon szab. fel. Segéd Budapesten, Érsekkétyen és Párkányon volt 10 évig. 1924-ben önállósította magát. Máv nyugdíjas. Neje: G. Molnár Mária. _____
