A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
189 Nemz. Hads.-ben teljesített. Neje: Nagy Júlia. Cseh Mihály épület- és bútorasztalos m. Szül. 1889-ben, felszab. 1908-ban Makón. Kolozsvári, nagyváradi, debreceni és szegedi segédévek után 1927-ben önállósította magát. A világháború alatt a szerb és az orosz fronton harcolt, megsebesült, 50%-os hadirokkant. Neje: Benke Róza. Fábián Sándor úri- és női cipész m. Medgyesházán 1904-ben szül., Kunágotán 1923-ban szab. fel. Budapest, Makó és Csongrád műhelyeiben volt segéd. Műhelyét 1927-ben alapította. Két tanulóval dolgozik. Aktív sportember. Neje: Korpa Tekla. Gaál Béla férfiszabó m. Kunágotán 1884-ben szül., u. ott 1901-ben Balázs mesternél szab. fel. Segéd Nagyváradon, Abonyban és Hódmezővásárhelyen volt. 1912-ben önállósította magát. Két tanulója van. Az Ipt. megalapítása óta vezető szerepet visz, ma is elölj. tag. Részt- vett a világháborúban. Neje: Leginszky Margit. ifj. Gyenes Ferenc kerékgyártó m. 1902-ben Battonyán szül., 1919-ben Mező- kovácsházán szab. fel. Segédidejét Mező- kovácsházán, Battonyán, Kunágotán és és Budapesten töltötte. 1922 óta űzi önállóan az ipart. Neje: Belicza Mária. Hevesi Vince mészáros- és hentes m. Kunágotán 1894-ben szül., Aradon 1909- ben szab. fel. Szegeden, Temesvárom Gyulán és Budapesten fejlesztette szakmai tudását, 1921-ben alapította székét. Résztvett az Ipt. megalapításában, melynek azóta is elölj, tagja. 1915-ben had- bavonult, az olasz fronton megsebesült, kit.: két bronz v. é. és K. cs.-k. Neje: Boldog Rozália. Kneifel Ferenc sütő m. Gyulán 1902- ben szül., u. ott 1923-ban szab. fel. Kun- ágotára ment segédnek, ahol végleg meg is telepedett és 1930-ban sütődét alapított. Üzletét nejével szül. Reinhardt Annával közösen vezeti. A Sportegylet vezetőségének tagja. Kovács Gábor lábbelikészítő m. 1894- ben Nagykamaráson szül., 1912-ben Med- gyesegyházán szab. fel. Segéd Békéscsabán volt. 1915-ben önállósította magát, röviddel utána hadbavonult. Leszerelése után folytatta iparát. Érdekes találmánya van, melynek segítségével autógummi- köpenyeket cipőtalpnak és saroknak lehet használni. Az Olvasókör tagja, piacvizsgáló. Neje: Kovács Rozália. Marsi János asztalos m. Kunágotán 1891-ben szül.. Lúgoson 1908-ban szab. fel. Lúgoson, Budapesten, Bécsben, Lipcsében és Hamburgban fejlesztette szaktudását. 1921 óta folytatja önállóan az ipart. Az Ipt. elölj, tagja. A szerb és orosz fronton harcolt, 7 évig hadifogságban volt Neje: Szabó Irén. Marsy Mihály szabó m. 1887-ben Kürtösön szül., 1903-ban Kunágotán szab. fel. Segédként Sabóczon, Aradon, Nagyváradon, Kolozsvárott és Békéscsabán dolgozott. Első műhelyét Vésztőn 1913- ban alapította, kunágotai üzlete 1918 óta áll fenn. Az Ipt. megalapítása óta az elölj, tagja és a tanoncvizsg. biz. tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Bej Gizella. Mellár Mihály férfiszabó m. Magyar- dombegyházán 1900-ban szül., Mező- kovácsházán 1918-ban szab. fel. Fővárosi szalonokban fejlesztette szaktudását. 1927-ben önállósította magát. Neje: Pet- rovszky Katalin, esküvőjük 1923-ban volt. Nagy Lajos kerékgyártó m. Szül. 1908- ban Kunágotán, u. ott szab. fel Bakó Pál mesternél 1927-ben. Segéd Orosházán és Békéscsabán volt. Műhelyét 1931-ben alapította. Katonai szolgálatot a Nemz. Hads.-ben teljesített. Novák József mészáros- és hentes m. Világoson 1899-ben szül., Szegeden 1921- ben szab. fel. Tanítómestere Barna Béla volt. Öt évi szegedi segédidő után alapította székét 1926-ban. Neje: Verik Mária. Oláh István épület- és bútorasztalos m., temetk. váll. Magyarbánhegyesen 1882-ben szül., u. ott 1899-ben szab. fel. Segéd Békéscsabán és Déván volt. 1905- ben Magyarbánhegyesen önállósította magát, majd 1913-ban Kunágotáfa helyezte át. vállalatát. A közügyekért lelkesedő, vezetésre hivatott egyéniség, aki már hat éve az alelnöki tisztség viselője. Az orosz és olasz fronton harcolt, kétszer megsebesült, két és fél évig hadifogságban volt. Neje: Kvasz Mária. Sáfrány Lajos kerékgyártó mester. Született 1894-ben, felszabadult 1912- ben Kunágotán, Battonyai, mezőkovács- házai és uradalmi gyakorlat után 1919-ben alapított műhelyt. 1914—18-ig a szerb, orosz, olasz és román harctereket járta, megsebesült. Neje: Kisházi Mária. Szabó Béla kovács m. Kunágotán 1905- ben szül. Atyja Sz. Pál a kovács ipart űzte. Nála tanulta ki a szakmát. 1922-ben szab. fel. 7 évig atyja műhelyében dolgozott, majd 1929-ben átvette annak önálló vezetését. Neje: Gyúró Anna. Szabó Lajos kovács m. 1893-ban Kunágotán szül., u. ott édesatyja keze alatt 1910-ben szab. fel. Szegedi, dorozsmai és
