A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
190 orosházai mestereknél gyarapította szaktudását. 1919 óta önálló. Az Ipt. elölj, tagja, a róm. kath. egyháztanács tagja stb. Neje: Farkas Matild. Túrák Ferenc férfiszabó m. Szül. 1894- ben Bukovecen, felszab. 1911-ben Kun- ágotán. Segéd Nagylak, Csanádpalota, Tótkomlós, Arad és Pitvaros mestereinél volt. 1914-től végigküzdötte a világháborút, kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Leszerelése után, 1919-ben lett mester. V. Ipt. elölj, tag, szövetkezeti ig. tag. Neje: Váradi Etel. Vincze István cipész m. Kunágotán 1905-ben szül., 21 éves korában szab. fel. Hódmezővásárhelyen volt segéd. 1928-ban önállósította magát. 1931-ben volt az esküvője Pikó Erzsébettel. MEDGYESEGYHÁZA. Balogh Károly géplakatos m. 1895-ben Erdőhegyen szül., 1915-ben Bánkúton szab. föl. Budapesten és Szolnokon dolgozott mint segéd, 1926-ban lett önálló. Szolnokon gépkezelői, majd fűtő tanfolyamot végzett. A háborúban az 51. tüzéreknél az orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. Neje: Buday Katalin. Bánszky János magyar szabó m. 1882- ben Békéscsabán szül. Békéscsabán, Orosházán, Medgyesen és Hmvásárhelyen gyakorolta iparát, 1907 óta önálló mester. Az ipartestületnek 10 éven át volt szám- vizsgálója. A 101-es gy. ezr.-ben küzdött, orosz fogságba került. Bohus György cipész m. 1897-ben Pusztaotlakon szül., 1920-ban Medgyes- egyházán szab. föl. 1924 óta önálló, a géplakatos mesterséget is kitanulta. Jelenleg fakereskedéssel foglalkozik, a Faksz. helyi telepvezetője. 1916-tól kezdve résztvett a háborúban, majd a gépkocsiosztaghoz került. Neje: Galó Mária. Bokor György szíjgyártó és kárpitos m. 1895-ben Győrszentmártonon szül., 1911-ben szab. föl. Budapesten dolgozott segédként, 1920-ban lett önálló. A tanonc- vizsg. biz. tagja, a háborúban a 101-es gy. ezredben az olasz fronton harcolt. Neje: Sütő Julianna. Budai Györgyné cipész m. Néhai férje 1882-ben szül. Gyulán, 1900-ban szab. fel Medgyesházán, 1910-ben saját erejéből lett önálló. A háborúban 1914-ben az orosz fronton hősi halált halt, az üzemet azóta neje, Papp Juliánná vezeti kellő szakértelemmel, aki rendelésre és raktárra dolgozik 3—4 alkalmazottal. Darmó István sütő és cukrász m. 1894- ben Battonyán szül. 1911-ben szab. föl Makón, mint segéd Makó, Eszék, Budapest jobb üzemeiben dolgozott, 1913-ban lett önálló Kiszomboron, 1931 óta Med- gyesegyházán. Tagja a Sütőiparosok Orsz. Egyesületének. Az orosz, román, szerb fronton harcolt, megsebesült, mint őrmester szerelt le. Kitüntetései: a kis- ezüst, seb. érem, duplán a bronz v. é. és K. cs.-k. Neje: Pallaghy Irén. Dancsik Gyula csizmadia m. 1894-ben szül. Medgyesegyházán, iparát édesatyjánál tanulta. A család több mint 100 éve foglalkozik a mesterséggel, apáról fiúra szállt az ipar iránti szeretet. Az ipartestület egyik megalapítója, jelenleg pénztámoka, tanoncvizsg. és iskolaszéki tag. Az olasz és szerb fronton küzdött. Neje: Uhrinyi Etel. Durst Lajos cipész m. 1885-ben Almáskamaráson szül., 1901-ben szab. föl. Segédként Hódmezővásárhely, Kiskunfélegyháza, Orosháza jobb mestereinél fordult meg. 1916-ban lett önálló, 2—3 segédet foglalkoztat. Az ipari életben huzamosabb ideig vezető szerepet töltött be. Az olasz fronton harcolt. Nejével közösen saját háza van. Gál István épület és bútorasztalos m. 1898-ban Budapesten szül., majd Buda- dapesten reál érettségit tett, 1925-ben Medgyesegyházán átvette néhai Spitzer Sándor 53 évvel ezelőtt alapított üzemét, mely a környéken és helyben a legjobb hírnévnek örvend. Kb. 40—50 tanulót nevelt az iparra. A 30. honv. és a 13. jászkun huszárezredben harcolt, mint zászlós szerelt le, megsebesült. Gácsér József szabó m. 1895-ben szül. Medgyesegyházán, 1911-ben szab. föl Hódmezővásárhelyen, mint segéd, Makó, Szeged, Neuhaus, Budweisban dolgozott és 1919-ben lett önálló. Rendelésre, mérték után dolgozik a jobb körök részére. Hódmezővásárhelyen 1912-ben, mint segéd szép munkáiért kitüntetésben részesült. A 101-es gyalogezredben az olasz, orosz és román fronton harcolt. Megsebesült, a kisezüst, bronz és K. cs.-tel lett kitüntetve. Neje: Tóth Juliánná. Gyarmati Béla épület- és díszműbádo- gos m. 1900-ban szül. Medgyesbodzáson, 1916-ban Békéscsabán szab. föl. Bpest, Arad jobb mestereinél tanult és 1925-ben lett önálló. Számos helyi és környékbeli épület munkáin vett részt. A szerb fronton harcolt, megsebesült. Neje: Mayer Ilona.
