A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

183 hatósági megbízott fontos funkciót tel­jesít. Az orosz, olasz, szerb és román frontokon harcolt, kétszer sebesült meg. Neje: Szűcs Mária. Nagy József szabó m. Kenderesen 1892-ben szül., 1910-ben szab. fel. Kis­újszálláson és Törökszentmiklóson fej­lesztette tudását mint segéd. A világ­háborút az orosz és olasz fronton harcolta végig. 1921-ben lett mester. Műhelyében egy segéddel dolgozik. Schmidt Antal ipartestületi elnök. Szalkay Gergely kovács m. 1869-ben Békésen szül., 1885-ben Békéscsabán szab. fel. Debrecen, Arad, Temesvár, Szeged. Cegléd stb. műhelyeiben és ura­dalmakban eltöltött 12 segédév után ön­állósította magát. Vizsgázott lóvasaló és gazdasági kovács. Az Ipt. v. elnöke, je­lenleg az elölj, tagja. Résztvett a világ­háborúban. Neje: Gulácsy Mária. Szegó' László szíjgyártó m., Rákóczi u. 43. Szül. 1889-ben, felszab. 1908-ban Kis­újszálláson. Budapesten 11 éven át, Sze­geden és Debrecenben segédeskedett. 1923-ban Kenderesen nyitott műhelyt. Jeles munkáival ezüst énnet és oklevelet nyert. Az Ipt. elölj, tagja és a számvizsg. biz. tagja. Az orosz harctéren volt a vi­lágháborúban, kit.: K. cs.-k. Neje: Vigh Julianna. Székely Ferenc épület- és bútoraszta­los m. Mákófalván 1902-ben szül., Ko­lozsváron 1920-ban szab. fel. Segéd Ko­lozsvár, Brassó, Bukarest, Budapest és Kenderes műhelyeiben volt. Mint segéd a Kormányzó úr Őfőméltóságának is dol­gozott. 1926-ban lett mester. Neje: Bi- hary Ilona. Szivák Zsigmond cipész m. Szül. 1890- ben, felszab. 1907-ben Kenderesen. Cson­grádi, törökszentmiklósi, budapesti és zimonyi jobb mestereknél dolgozott had- bavanulásáig. A szerb, orosz és olasz fronton harcolt, megsebesült. 1918-ban önállósította magát. 6 éven keresztül az elnöki tisztséget viselte. A tanoncvizsg. biz. tagja. Trigala György kötélgyártó m., Má­tyás kör u. 1. Miaván 1878-ban szül., Kecskeméten 1896-ban szab. fel. Segéd Kiskunfélegyházán, Orosházán, Gyomán és Kisújszálláson volt. 1905-ben önálló­sította magát. 16 éve az Ipt. elölj, tagja, a gazda tisztséget viseli. Háború alatt az olasz fronton harcolt. Neje: Füredi Mária. Vizkelety József cipész m., Ferenc Jó­zsef u. 20. 1874-ben Kenderesen szül., u. ott 1907-ben szab. fel. Egy évig dolgo­zott mint segéd. 1908 óta űzi önállóan az ipart. Résztvett a világháborúban, az olasz fronton harcolt. KUNHEGYES. Aest Róbert szabó m. 1900-ban Feke­tehalmon szül., 1917-ben Brassóban szab. föl. Brassóban, Orosházán és Budapes­ten dolgozott segédként, majd 1925-ben lett önálló. Mérték utáni rendelésre dol­gozó, szakképzett iparos, két tanulót ne­velt az iparra. Az olasz fronton harcolt. Ágoston Lukács lábbelikészítő m. Upor u. (saját ház). 1893-ban szül. Kunhe­gyesen, 1910-ben szab. föl. 1918-ban lett önálló. Mérték szerinti rendelésre és raktárra dolgozik, három segédet foglal­koztat. Az ipartestület volt számvizsg., majd elölj, tagja, tanoncvizsgáztató lett. Az orosz és olasz fronton harcolt, kétszer sebesült, 23 hónapig orosz fogságban volt. Kis ez. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. Balázs Imre lábbelikészítő m. Lehel u. (saját ház). 1888-ban Kunhegyesen szül., 1904-ben szab. föl. Szegeden, Nagy­váradon, Cegléden és Törökszentmiklóson dolgozott mint segéd. 1910-ben lett ön­álló, 1—2 segédet tart. Segéd korában Törökszentmiklóson oklevelet nyert. Volt ipartest, elöljáró, tanoncvizsgáztató. A háborúban megsebesült. Neje: Kaz- novszky Mária. Borbély Gábor fodrász m. 1903-ban Kunhegyesen szül., 1919-ben szab. föl. Berettyóújfalu, Karcag, Békés, stb. jobb üzleteiben dolgozott. 1926-ban lett ön­álló. Modem, hygiénikus, szép üzlete van. Neje: Tóth Eszter, önálló női szabó. Borbély Lajos cipőfelsőrészkészítő m. Lejtő u. 1905-ben szül. Kunhegyesen, 1923-ban szab. föl és 1929-ben lett ön­álló. A helybeli és környéki mesterek részére dolgozik. Szakképzett mester, aki állandóan ipara fejlesztésén dolgozik. Neje: Szoják Juliánná. özv. Bondár Mihályné németszűcs m Néhai férje 1891-ben szül. Vadászon, 1910-ben Nagyszalontán szab. föl, 1919- ben lett önálló. A háborúban 1915-től 17-ig vett részt. 1931-ben húnyt el, azóta üzemét felesége, sz. Karmazsin Juliánná vezeti özvegyi jogon, 1 alkalmazottal. Csete Lajos esztergályos m. Magyar u. (saját ház). 1897-ben szül., 1913-ban szab. föl Kunhegyesen édesatyja, Csete Miklós műhelyében. 1924-ben lett önálló.

Next

/
Oldalképek
Tartalom