A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

184 Tanonc korában elismerő oklevéllel lett kitüntetve. A 13. huszárezredben olasz, román fronton harcolt. Kisezüst, és bronz v. érme van. Neje: Endrédy Zsuzsanna. Csécs Mihály cipész m. Keleti u. (sa­ját ház). 1898-ban szül. Szabéden, 1914- ben Kolozsváron szab. föl. Brassóban, Marosvásárhelyen dolgozott mint segéd, 1923-ban lett önálló. Mérték után ren­delésre dolgozó, szakképzett iparos, aki szabászatot is tanult. 1923-ban tette le a mestervizsgát Debrecenben. Segéd ko­rában kitüntetést kapott. A román és al­bán fronton harcolt. 1920—22-ig a csend­őrségnél szolgált. Neje: Nagy Juliánná. Csorna Gábor kádár m. 1911-ben szül. Kunhegyesen, 1929-ben bátyjánál, Csorna Jánosnál szab. föl és 1931 óta, mint üz­letvezető működik özv. Csorna Jánosné üzemében. Az összes szakmába vágó munkát tökéletesen végzi, a jónevű üzemet a tradíciókhoz híven vezeti. Faragó Elek kötélgyártó m. Kossuth u. (saját ház). 1880-ban szül. Kunhe­gyesen, 1897-ben u. ott szab. föl. Segéd­éveit Szegeden és Szarvason töltötte, 1902 óta önálló. 1 tanonc segítségével dolgozik. Az ipartestület elöljárója, a helybeli bank igagatósági tagja. Az orosz, olasz és román fronton harcolt,mint őr­vezető. A kisezüst v. é., a bronz és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Máté Róza.^ Felső Béla cipész m. 1896-ban Déva- ványán szül., 1911-ben Törökszentmikló- son szab. föl. Szolnok, Budapest jobb műhelyeiben képezte magát, 1920-ban lett önálló. Kizárólag mérték szerinti rendelést végez. Szabászatot is tanult. A román fronton harcolt. Neje: Varga Erzsébet. ifj. Forró József mészáros és hentes m. Csendes köz. 1905-ben szül. Kunhe­gyesen 1921-ben szab. föl Tar Mihálynak Helyben és Budapesten dolgozott mint segéd, 1931-ben lett önálló. Szakképzett iparos, saját készítményű friss árui köz­ismertté tették nevét. Neje: Cseppentő Juliánná. Frischák Antal férfiszabó m. Csendes köz 222/a (saját ház). 1885-ben szül. Gyertyámoson, 1901-ben Nagybecskere- ken szab. föl. Budapest jobb műhelyeiben volt segéd, Í911 óta önálló mester. A budapesti technológián tanulta a szabá­szatot. A jobb közönség kedvelt szabója. 1908-ban elismerő oklevelet nyert. Az ipartest, volt elöljárója, alelnöke, része van az Iparos Ifjak Körének megalapí­tásában is. Az orosz fronton harcolt. Neje: Zsadony Mária. Friedrich Endre géplakatos m. (saját ház). 1883-ban Kunhegyesen szül., 1899­ben szab. föl. Atyja néhai F. Albert, szintén lakatos mester volt. Budapesten, Kecskeméten, Szolnokon dolgozott, majd 1908-ban lett önálló. Üzeme motorikus erőre, modernül berendezett, autófuva­rozással is foglalkozik. Kb. két évtized óta vesz részt az össziparosság érdekei­nek szolgálatában. Huzamosabb ideig volt az ipartestület elöljárója, 1929 óta annak elnöke, községi képv. test. tag, .egyháztanácsos, stb. A 68. gy. ez­redben harcolt, megsebesült a szerb harctéren. Friedrich Albert lábbelikészítő m. Le­hel u. 1885-ben Kunhegyesen szül., 1900- ban szab. föl. Cegléden, Kunhegyesen, dolgozott mint segéd, majd 1907-ben lett önálló. Mérték után rendelésre és rak­tárra dolgozik. 18 éven keresztül volt előljárósági tag, három éven át szám- vizsgáló, tanoncvizsgáztató, iskolaszéki gondnok, stb. Az orosz és román fron­ton küzdött. Kétszer a bronz v. é. és a K. cs.-.k. kitüntetése van. Neje: Bauer Magdolna. Fridrik István gépészkovács m. (saját ház). 1875-ben Kunhegyesen 1891-ben szab. föl. Szeged, Arad, Budapest, Deb­recen mestereinél dolgozott segéd korá­ban. 1902-ben lett önálló. 3—4 alkalma­zottat foglalkoztat időközönként. A ta- noncvizsg. biz. tagja, iskolaszéki tag. Az orosz fronton küzdött. Neje: Veréb Gizella. Gecse József épületasztalos és üveges m. Lejtő u. 1893-ban szül., Mezőtúron szab. föl 1909-ben. 1925-ben lett önálló mester. Kizárólag épületmunkákkal és üvegezéssel foglalkozik. Számos helybeli és környéki épületmunkákon vett részt. Az orosz, olasz, és román fronton harcolt, megsebesült. Bronz v. é. és K. cs.-.-tel lett kitüntetve. Neje: Magda Terézia. Gönczi Imre lábbeli készítő m. Csárda köz. 1905-ben szül. Kunhegyesen, 1923- ban szab. föl, majd segédéveit Cegléden és Kunhegyesen töltötte. 1930-ban lett önálló. Mérték szerinti rendelésre és rak­tárra dolgozik. Ambiciózus iparos, aki ipara fejlesztésén dolgozik. Neje: Czö- vek Rozália. Grünbaum Géza sütő m. Rákóczi út 13. 1873-ban szül. Törökszentmiklóson, 1889-ben szab. föl mint segéd. Nagyvá­rad, Karcag, Szolnok, Budapest, Arad nagyobb üzemeiben gyakorolta magát és 1900-ban lett önálló mester. Két magyar kemencével épített, modern, hygiénikus üzeme van. Adolf és Imre fiát is az ipa­rára nevelte. Tanoncvizsgáztató. A 29. gy. ezredben résztvett a háborúban. Ne­je: Ackermann Helén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom