A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

atyjánál praktizált. 1906-ban önállósította magát. Bércsépléssel foglalkozik. Neje Tamási Erzsébet.

ifj. Simon Mátyás géplakatos m., a Simon és Gyetvai malom társtulajdonosa. 1896-ban született, 1915-ben Rákosfalván szabadult fel. A főváros nagyobb gyáraiban nyert szakképzettséggel vette át édesapja malmának vezetését. Az Ip. Kör. vál. tagja. A világháborúban édesatyja és fia vettek részt.

Tamásy Lajos gépész, malomtulajdonos, Károly király u. 575 Alatyánon 1885-ben született, Kiskunfélegyházán

1903-ban szabadult fel. Budapesten és vidéki vállalatoknál gyarapította szaktudását. 1912ben önállósította magát. Darálással, vámőrléssel és csépléssel foglalkozik. Az Ip. Kör v. elnöke, a közp. képv. test. és az egyháztanács tagja. Résztvett a világháborúban. Neje: Hajas Margit.

Túróczy János csizmadia m. Károly király u. 106. 1909-ben Alatyánon született,

1925-ben Kiskunfélegyházán szabadult

fel. Eredményes segédidő után 1929-ben lett mester. Rendelésre és vásárra dolgozik.

Vaj hó István gépészkovács m., cséplőgéptulajdonos. Károly király u. 615. Hevesen 1888-ban szül., ugyanott 1906-ban szabadult fel. Hevesen és Dormándon jeles mestereknél snegédkedett. 1913-ban alapította első műhelyét Hevesen. Ala- tyánban 1925 óta működik. Technológiai szaktanfolyamot végzett mester. Az Ip. Kör vál. tagja. 1914-től végigszolgálta a világháborút. Neje: Kiss Borbála.

Zrukó István férfiszabó m., Tahy György u. 19. Született 1888-ban János- hidán, felszabadult 1904-ben Jászberényben. Hat évig a fővárosban és az ország nagyobb városaiban dolgozott, mint segéd. Műhelyét 1912-ben alapította. Elsőrendű munkái közkedveltek. Hosszú évek óta szolgálja az iparosérdekeket. Az Ip. Kör volt alelnöke, vál. tagaj, most az elnöki tisztséget viseli. 1914ben hadbavo- nult, fogságba esett, 1920-ban jött haza. Neje Zruhó Mária.

ALGYŐ.

Bélák János molnár és motorkezelő m. (saját ház). Szentesen 1872-ben szül., ugyanott 1890-ben szabadult fel. Motor- szerelői vizsgát 1913-ban tett. 16 évig mint alkalmazott működött a szakmában, hazánk több városában, Szerbiában, Romániában és Németországban. 1906-ban megvette Algyőn az első malmát, melynek helyére 1920-ban hengermalmot építtetett. 1932-ben kibővítette üzemét, mely ma „Bélák János Első Algyői Victória Hengermalom” név alatt, napi 200 q teljesítőképességgel működik. A közs. képv. test. és a törvh. biz. tagja. Résztvett a világháborúban a román fronton harcolt. Neje: Huszti Viktória.

Elekes Dezső kovács m. (saját ház)

1884-ben Mindszenten született, 1901-ben Algyőn szabadult fel. Édesatyja műhelyében dolgozott 1929-ig, mikor is önállósította magát. Ipara mellett gazdálkodással is foglalkozik. A szerb, montenegrói, albán és olasz frontokon harcolt a világháború alatt Neje Siszler Borbála.

Elekes László patkoló és ekekovács m. (saját ház). Szül. 1888-ban Mindszenten, felszab. 1901-ben Algyőn, atyja műhelyében. Segéd Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Budapesten volt. Szegeden kiállítási oklevelet nyert. 1914-ben hadba- vonult, az orosz harctéren volt, kitüntetve kisezüst vitézségi éremmel. 1919 óta önálló. Neje Adorjányi Ilona.

Kovács Sándor cipész m. (saját ház). Algyőn 1907-ben született, ott is tanulta az ipart, 17 éves volt, amikor felszabadult. Hat évig gyakorolta szaktudását. 1930-ban műhelyt nyitott, ahol egy segéddel dolgozik, a Tűzoltó Egyesületben segédtiszti rangot visel. Neje, Vidács Anna.

ifj. Lakatos Mihály mészáros és hentes m. (saját ház). Született 1907-ben Algyőn, felszabadult 1925-ben Kisteleken. Segéd Kiskunfélegyházán és Kisteleken volt. 1929 óta mester. Neje Pataky Anna, aki résztvesz az üzlet vezetésében.

Makra András férfiszabó m. (saját ház). Algyőn 1893-ban született, Szegeden 1909-ben szabadult fel. Szakismereteit Szegeden fejlesztette, mint segéd. Műhelyét 1919-ben alapította. Munkáit mindenki szereti. Neje Tóth Anna.

Ótott József mészáros- és hentes m. (saját ház). 1900-ban Szegeden született. 15 éves korában Vetró Sándornál szabadult fel. Szegedi és budapesti székekben volt segéd. 1918-ban hadbavonult. 1928- ban nyitotta üzletét, ahol egy segédet és egy tanulót foglalkoztat. Húsfeldolgozó üzeme kis kézigépekkel van felszerelve. A közs. képv. test. tagja virilis alapon, a dalárda alapító tagja. Neje Kun Szabó Piroska.