A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
174 Süli Mihály cipész m. (saját ház). Al- győn 1891-ben született. Szegeden 1909- ben szabadult fel. Segédi gyakorlatot Szegeden és Budapesten folytatott. 1914-ben a szerb harctérre került, majd az orosz és az olasz fronton harcolt, hadifogságban volt. Budapesten szabászati tanfolyamot végzett. 1920-ban önállósította magát. Neje Kovács Mária. Weidmann Sándor férfiszabó m. (saját ház). 1891-ben Izslicsen (Lengyelország) született, 1905-ben Varsóban szabadult fel. Párisban, Moszkvában, Szentesen stb. gyarapította szaktudását. Pá— risban 1911-ben aranyérmet nyert. 1914- ben hadbavonult. 1918-ban Tápén alapított műhelyét 1930-ban Algyőre helyezte át. Egy segédje van. BÖLCSKE Borsos Lajos, borbély m. Bölcskén 1892-ben született, ugyanott Nagy Ferenc mesternél 1909-ben szabadult fel. Egy ideig Bölcskén, majd Kalocsán, Budapesten, Kecskeméten és Bécsben működött, mint segéd. 1914-ben hadbavonult, harcolt az orosz és olasz frontokon, kitüntetve 2 bronz vitézségi éremmel és a K. cs.-k.- tel. 44 hónapig volt a fronton. 1919-ben önállósította magát. Az Ip. Kör v. könyvtárosa, az Úri Kaszinó tagja, a Lövész Egylet vál. tagja. Neje:' Csire Julianna, két hadiárvát nevelt fel. Bujdos József cipész m. 1884-ben Du- nakömlődön született, 1900-ban Pakson szabadult fel. Nagykajdács, Szekszárd, Pécs, Pécsvárad, és Budapest voltak segédéveinek állomáshelyei. 1909-ben Budapesten nyitott műhelyt, 1912 óta Bölcskén folytatja az ipart. 1914-ben az orosz frontra került, megsebesült, 56 hónapig hadifogságban volt. Neje Szauer Juliánná. Fekete József épület- és bútorasztalos m. Szül. 1881-ben, felszabadult 1900-ban. Budapest, Wien és Győr nagyüzemeiben praktizált. Műhelyét 1909-ben alapította. Temetkezési vállalata is van. Az Ip. Kör elnöke, de hosszú évek óta szolgálja a közügyeket mint vezető egyéniség. A közs. képv. test. tagja, az ip. tannoctanfo- lyam felügy. biz. másodelnöke, stb. A világháborúban megsebesült. Neje Strasser Eugénia. Özv. Hütter Károlyné, szül. Erdős Juliánná sütő m. Néhai férje 1902-ben alapította az üzemet. Résztvett a világháborúban. 1926 óta vezeti önállóan a vállalatot egy segéd és két tanuló közreműködésével. Kovács János sütő m. Bölcskén 1895- ben szül., ugyanott Hütter Károly mesternél szab. fel. Segéd Dunaföldváron, Budapesten, Kispesten, Apostagon, Pakson és Csömörön volt. Sütödéjét 1924-ben alapította. Az orosz és olasz frontokon harcolt, 28 hónapig olasz fogságban volt. Kitüntetve kis ezüst vit. é., bronz vit. é. -és Károly cs. k. Neje Kovács Laura. Pala Mihály úri szabó m. Szül. 1892- ben Bölcskén, felszab. 1908-ban Dunaföldváron. Jobb fővárosi cégeknél működött 1913-ig, mikor is katonai szolgálatra vonult be. Az orosz harctéren légnyomást szenvedett, 3 napi hadifogság után hazaszökött. 1919-ben önállósította magát. 1919-ben és 1929-ben szabászati szaktanfolyamot végzett. Sárosdi Ferenc oki. kőműves m. és ácsiparos. Bölcskén 1894-ben szül., u. ott 1912-ben szab. fel. Ercsiben és Bölcskén praktizált. Önállósítási éve 1920. Mestervizsgát 1927-ben tett Budapesten az áll. építészeti hivatalnál. Templomok, zárdák, iskolák, köz- és magánépületek szakmába vágó munkái dicsérik szaktudását. Az Iparoskor v. gazdája, ref. presbiter. Végigküzdötte a világháborút, a kis ez. és a br. v. é. tulajdonosa. Neje: Németh Magdolna. Semle Imre borbély m. 1897-ben született Bölcskén, ahol atyjának szintén borbélyüzlete volt. Nála szabadult fel 1915- ben, ott is töltötte segédidejét. 1923 óta önálló mester. Neje Csauner Vilma. Sosz József bognár m. Dunakömlődön 1904-ben született, Hartán 1920-ban szabadult fel. Jeles fővárosi üzemekben, Kalocsán és Tolnán gyarapította szaktudását. 1927-ben létesítette műhelyét, melyben szakgépeit 8 lóerős benzinmotor hajtja. Neje Horváth Erzsébet. Szabó Árpád borbély m. Budapesten 1886-ban szül., Pakson 1906-ban szab. fel. Pakson és Dunaföldváron dolgozott mint segéd. 1908-ban nyitotta műhelyét. Neje: Haraszti Teréz. Tankovits Ágoston oki. kovács m. 1895- ben Győrkajáron szül., 1911-ben Pázmán- don szab. fel. Győrött a Valentin üzemben, Budapesten a Szív. Autóbuszüzemnél és Stumpf Testvéreknél dolgozott mint művezető. Gépész oklevelet 1914-ben nyert, patkolótanfolyamot 1921-ben végzett. Műhelyében finom féderes hajtókocsik és nehéz féderes igáskocsik készülnek. 1915-ben hadbavonult, hadifogságban volt. 1922-ben önállósította magát. Neje: Sági Margit.
