A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
172 nél Budapesten. Budapest, Budafok, Mezőkövesd, Eger, Miskolc és Románia előkelő fodrásztermeiben tökéletesítette szaktudását. 1925-ben Budapesten, 1927- ben Pesterzsébeten, 1931-ben pedig Szi- getszentmiklóson alapított jól berendezett üzletet. Neje: Makár Rozália. Simon Kálmán géplakatos m., Kossuth L. u. 6. Szigetszentmiklóson 1889-ben szül., a szakmában nevelődött a szülői háznál. Atyja 1907-ben szabadította fel. Budapesten a Fegyvergyárban, Csepelen a Weiss Manfréd gyárban, Komáromban a hajógyárban, Győrött stb. praktizált. 1909-ben a haditengerészethez vonult be, végigküzdötte a világháborút, 1918 végén mint I. o. fegyverműves szerelt le. 1921- ben alapította műhelyét. Neje: Becz Zsófia., Tamasovits János fényképész, Petőfi u. 13. Nagysurányban szül. 1887-ben, középiskolai tanulmányait Budafokon, ipari tanulmányait Érsekújváron folytatta. 1902-ben szab. fel. Elsőrendű' fővárosi műtermekben gyakorolta a szakmát. 1924-ben Soroksárpéterin nyitotta első üzletét, majd Tökölön és Pesterzsébeten folytatta az ipart. 1931-ben Szigetszent- miklósra helyezte át műtermét, melyben művészi kivitelű nagyításokat és arcképeket készít. Neje: Rozgics Margit. Ullmann Kálmán sütő m., Thököly u. 6. 1896-ban Budapesten szül., 1923-ban Szigetszentmiklóson atyja üzemében szab. fel, ott is volt segéd és 1927 óta önállóan vezeti a sütődét. Egy segédet foglalkoztat. Az ipt.-ben vezető szerepet tölt be, az Ipt. Műkedvelő és Sport oszt. alelnöke. Résztvett a világháborúban. Neje: Feit- scher Mária. BATTONYA. Barkóczy István órás és ékszerész, Horthy M. u. Gyulán 1883-ban szül., Bat- tonyán 1900-ban szab. fel. 1914-ben vette át atyja öt évtizedes üzletét, amelyet a tradícióknak megfelelő szellemben vezet. Volt ipt. könyvtáros, elölj. tag. 1931 óta a jegyzői tisztséget tölti be. Végigszolgálta a világháborút. Neje: Horváth Ilona. Krieger Ferenc kép. kőműves és ács m., épít. váll. Szül. 1885-ben Gyulán, u. ott (az ács szakmában) 1901-ben szab. fel. Gyulai, budapesti, sátoraljaújhelyi, kolozsvári, aradi és temesvári gyakorlóévek után 1909-ben Gyulán önállósította magát, 1912-ben Battonyára helyezte át székhelyét. Köz- és magánépületek egész sora dicséri szaktudását. 1919 óta visz szerepet a testület vezetésében. 1929-ben a közóhaj az ipt. elnöki székkel tisztelte meg. Fontos funkcióját nagy lelkesedéssel látja el. Végigszolgálta a világháborút. Neje: Rapport Magdolna. Majoros András lábbeli készítő m^Bat- tonyán 1880-ban szül., ott is szab. fel 18 éves korában. Segéd Aradon, Pécskán és Makón volt. 1904-ben lett önálló. A ta- noncvizsg. biz. tagja, volt elnöke. 1914- ben hadbavonult, a montenegrói és a román fronton harcolt. Neje: Megyeri Julianna, fia: László 1907-ben szül., 1923- ban szab. fel, atyja műhelyében dolgozik. ALATYÁN Ferencsik Gyula mészáros- és hentes m. Károly király út 3. 1905-ben szül., 20 éves korában Salgótarjánban szab. fel. Négy éven keresztül praktizált, a fővárosban. 1929-ben alapította székét. Neje Burha Erzsébet. Gyetvai Pál főmolnár. 1900-ban Jászalsószentgyörgyön született. Mint tanuló, segéd és végül vezető gyakorolta szaktudását az ország különböző nagyüzemeiben. Az olasz fronton harcolt, az összeomláskor hadifogságba esett. A Simon és Gyetvai-cég társtulajdonosa. Neje Kovács Apolonia. Hegedűs János épület- és és bútorasztalos m. Árpád u. 94. Alatyánon 1888- ban született, Jászberényben szabadult fel. Öt évig a fővárosban és nagyobb vidéki mestereknél praktizált. Műhelyét 1909-ben alapította. Az Ip. Kör vál. tagja. 1914-ben hadbavonult, a szerb és orosz fronton harcolt, 1915-ben hadifogságba esett. Kétszer sebesült meg. Neje: Oláh Rebeka. Járadi József hentes és mészáros m. 1870-ben, Nagykátán született, húsz év múlva Tápiószelén szabadult fel. Segédévei után 1904-ben önállósította magát. 24 éven át Jánoshidán fióküzletet tartott fenn. Az Ip. Kör vál. tagja és alelnöke. Résztvett a világháborúban, az orosz és olasz harctéren volt. Neje Varga Mária, József fia az üzletben dolgozik. Juhász Mátyás gépész, Erzsébet királyné út 101. Alatyánon 1882-ben született, Kohán 1900-ban szabadult fel. Főként
