A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

97 Kondacs János hentesmester, Hunyadi u. Saját erejéből lett önálló, akinek üz­letében a szakmába vágó minden áru kapható. Elsőrendű, friss árui közkedvel­tek és szép keresletnek örvendenek. Kontra Mihály műlakatos m. Szül. Aszódon 1900-ban, 16 éves korában Szarvason szab. fel. Szaktanulmányait Budapesten és Romániában folytatta. Budapesten gazdasági iskolába is járt és több nagy üzemben részben mint csoport- vezető működött. Szarvason 1930 óta ön­álló. Kontra Károly géplakatos m. és mér­legkészítő, r. k. iskola, Piactér. Aszódon szül. 1899-ben, Faddon szab. fel 1916- ban. Mint segéd Budapesten a Schlick- gyárban, a Magyar-Belga gyárban, a Weisz Manfréd gyárban dolgozott. 1927- ben alapította műhelyét. A világháború­ban az olasz fronton harcolt. Kit.: K. cs.-k. Neje: Gonda Mária. Korbely Samu férfiszabó m., Horthy M. út 13. Szarvason szül. 1903-ban, Nagy­szebenben szab. fel 1921-ben. Nagysze­benben és Budapesten töltötte segéd­éveit és 1925-ben alapította mérték sze­rinti rendeléseket végző szabóságát, melyben 1—2 segédet foglalkoztat. Szak­képzett mester, aki szabászati tanfolya­mot is végzett Budapesten. A Bocskay S. E. vál. és a tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Gyebnár Mária. Korindesz Sámuel kovácsmester. Köves János illatszertártulajdonos, borbély és fodrász m. Beliczei u. 16. 1891- ben szül. Szarvason, u. itt tanulta ki ipa­rát 1903-ban édes atyjánál. Közel 20 esz­tendőn át mint magántisztviselő és mint állami tisztviselő működött, mely idő után 1925—1926-ig Szolnokon drogéria tulajdonos lesz. Mai üzletét 1930-ban ala­pította. Az orosz harctéren egyszer meg­sebesült. Neje: Jelen Anna. Lászlóffy Anikó kefekötő, ecsetkészítő m. Püspökladányi születésű. Az ipart a budapesti vakok intézetében tanulta és mint önálló mester 1927 óta gyakorolja. Piacra, vásárokra készíti áruit. Laukó György hentes m. és csemege- kereskedő, Kossuth u. 39 és fióküzlet (saját ház). Szarvason 1894-ben szül., 1910-ben szab. fel. A fővárosban több nagy üzemben, a Brauch cégnél is fej­lesztette szaktudását és 1919-ben alapí­totta saját üzemét, melyben általánosan kedvelt és országos hírnévre szert tett áruit gyártja. 1929-ben Szolnokon tüntet­ték ki nagy aranyéremmel. 1923-ban pe­dig ugyancsak aranyéremmel Szarvason; azonkívül számos kitüntetés tulajdonosa. Az ipt. mester- és tanoncvizsg. biz. el­nöke. Az orosz és olasz fronton harcolt és egyszer megsebesült. Tulajdonosa a kis ez. v. é., a br. v. é. és K. cs.-k.-nek. Neje: Litovszky Judit. ifj. Lendvay József mészáros és hentes m. 1891-ben Öcsödön szül., 1905-ben édes atyjánál szab. fel Szarvason. 1918-ban lett önálló, átvéve atyjától a város egyik legrégibb üzemét. Állandóan friss árut tart és orthodox kóser húst is árul. A szakoszt. megalapítója és 1927 óta annak elnöke. Tanoncvizsgáztató. A világhábo­rúban az orosz harctéren küzdött. Neje: Fehér Gizella. Lipták Sándor férfi szabó m., gróf Csáky u. 234. Szül. Szarvason 1895-ben, felszab. u. itt 1911-ben. Szaktudását Bu­dapesten fejlesztette, ahol elvégezte a technológiát és a szabászati tanfolyamot is. 1923-ban alapította önálló műhelyét, hol mérték szerinti rendelésre dolgozik. A világháborúban az orosz frontharcok­ban vett részt. Ifj. Liska Soma mészáros- és hentes m. Szent István u. 72, fióküzlet a kath. egy­házkertben. Szarvason szül. 1894-ben, u. itt szab. fel 1912-ben. Szaktudását 7 éven át az ország több városában és a fővá­rosban fejlesztette, 1919-ben lett önálló. Szakképzett mester, aki a II. kerületben levő saját házát szorgalmával szerezte. Ipt. tag, a csoport jegyzője. Az orosz és szerb frontokon harcolt. 1923-ban nőül vette Kovács Juditot, aki részt vesz az üzlet vezetésében. Makan János cipészmester. 1905-ben szül. Szarvason, ahol 1924-ben szab. fel. 7 évi segédi gyakorlat után önálló lett 1931-ben. Kizárólag mérték után készít cipőket, melyek vevőkörének megelégedé­sére szolgálnak. Matusek Mihály csizmadiamester, Uj- temető u. 422. Szarvason szül. 1900-ban, 17 éves korában szab. fel iparában ugyan­csak Szarvason. Mint segéd Szarvason és Kondoroson dolgozott, 1923-ban pedig önállósította magát. Raktárra és rende­lésre, azonkívül vásárra is készíti szolid, jóminőségű áruit. Matusek Mihály csizmadiamester, Uj- templomköz. 1891-ben Szarvason szül., ahol 1906-ban szab. fel. Mint segéd szü­lővárosában gyakorolva és fejlesztve szaktudását, 1920-ban lett önálló. Mér­ték szerinti, de főleg vásári munkák ké­szítésével foglalkozik és elsőrendű vásári készítményei közismertek. Ipt. elöljáró- sági tag, az ipari érdekeknek önzetlen szószólója. Az orosz és olasz fronton har­colva kétszer megsebesült és olasz fog­ságot is szenvedett. Neje: Földváry Mar­git. 7

Next

/
Oldalképek
Tartalom