A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
98 Mányik Mihály kárpitos és díszítő m., Horthy M. út 224. Szarvason 1891-ben szül., Budapesten történt felszabadulása után mint segéd dolgozott Budapesten, Nagyváradon és Békéscsabán jobb műhelyekben. 1925 óta önálló. Szakképzett iparos, akinek kezéből elsőrendű, ízléses munkák kerülnek ki. 1928-ban arany oklevél kitüntetést nyert. A tanoncvizsg. biz. tagja. Az orosz és olasz fronton volt, kétszer megsebesült. Kétszer a kis ez., v. é., br. v. é., K. cs.-k. és a seb. éremmel lett kitüntetve. Neje: Csesznak Anna. Medvegy Miklós férfi szabó m., Juhász u. 1880-ban Szarvason szül. u. itt szab fel 1896-ban. Temesvárott, Kolozsvárott, Szarvason és Kunhegyesen töltötte segédéveit. Mérték szerinti rendelésre dolgozó szabóságát 1919- ben alapította és munkái a városban és a környék intelligenciája körében közkedveltek. Oklevéllel, aranyéremmel és több ipari kitüntetéssel bíró mester, aki már mint tanonc is első díjat nyert. Ipti elölj, tag volt, hosz- szabb idő óta alelnök, a tanonc- és mes- tervizsg. biz. tagja és az ev. egyház presbitere. Neje: Tóth Julianna. 3 fia közül József fia a szakmában dolgozik. Mihalik János férfiszabó m., Jókai u. (saját ház). 1872-ben Szarvason szül., 1890-ben szab. fel. Szarvas, Hódmezővásárhely és Budapest mestereinél eltöltött 8 évi segédi gyakorlat után 1898-ban önállósította magát. Mérték szerint rendelésre jobb rendelők részére dolgozik. Az ipt. szakoszt. alelnöke, a mestervizsg. biz. tagja és az ipari érdekek lelkes híve. Neje: Szmka Erzsébet. János fiát, kit Önzetlen munkásságáért az önképzőkör díszoklevéllel tüntetett ki, szintén szabó és egyensapkákat is készít iskolák részére. Miloszrdni János lábbeli készítő m., Zöldpázsit u. (saját ház). Szarvason szül. 1888-ban, felszab. 1904-ben. 1919 óta önálló mester. Rendelésre és raktárra, valamint vásárra készíti szolid munkáit. Ipt. előljárósági tag, a szakcsoport elöljárója és tanoncszabadító. Kizárólag iparának él és önzetlenül képviseli szaktársainak érdekeit. Az orosz, olasz és albán harctéren küzdött és br. v. é. van. Neje: Brachna Anna. Misik István épület- és bútorasztalos m., Horthy M. út 223. 1892-ben szül. Szarvason, ahol 1908-ban szab. fel. Tanonc korában pénzjutalomban részesült. Mesterszállás, Budapest, Nagyvárad, Arad, Székelyudvarhely voltak vándoréveinek állomáshelyei, ahol mindenütt szaporítva szaktudását, 1918-ban alapította műhelyét, amelyben épület- és bú- torasztalos munkákat, üzletberendezéseket és restaurálást végez. Az olasz és albán fronton harcolva br. v. é. és K. cs.-k.-tel lett kitüntetve. Misik Lajos timármester, Nagy betlehem u. 461 (saját ház). 1887-ben szül. Szarvason, 1904-ben szab. fel atyjánál. Újpesten, Nagyszebenben, Székelyudvar- helytt, Rozsnyón, Miskolcon, Szegeden és Turdosinban segédeskedett, mindenütt fejlesztve szaktudását és 1919-ben önállósította magát. Mindennemű zsíros bőrök kikészítésével foglalkozik. A tanoncvizsg. biz. tagja. A világháborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Moraucsik Mária. Mravik Sándor épület- és bútorasztalos m., Arany J. u. 169. Kondoroson szül. 1906-ban, ugyanott szab. fel. 1928-ban alapította önálló műhelyét, melyben szakmájába vágó minden munkát végez. Ambiciózus fiatal iparos, aki szorgalommal és buzgósággal él iparának. Mrena Kálmán cipész m. Szarvason szül. 1899-ben, ugyanitt tanulta ki iparát 1916-ban. Állandóan szülővárosában dolgozott mint segéd is, ahol azután teljes felkészültséggel 1928-ban lett önálló. Kiváló munkát végez kizárólag mérték szerint. Murányi József kötélgyártómester, III, Pántlika u. 134 (saját ház). Régi kötélgyártó családból származó iparos, aki 1876-ban szül. Szarvason, ahol atyjánál 1891-ben szab. fel és 1896-ban lett önálló. A község legrégibb kötélgyártó mestere, akinek nagyatyja már az 1800-as évek elején foglalkozott kötélgyártással. 3 tanulót szabadított fel, köztük fiát Ferenc Józsefet is. Az ipt. elölj, tagja volt huzamosabb ideig és iparhatósági megbízott. A román és albán frontokon 30%-os rokkant lett. Neje: Liska Judit, ősrégi iparos családból való. Nagy Imre csizmadiamester. Érolaszin szül. 1898-ban, Székelyhídon tanulta ki iparát 1913-ban és 1923-ban Szarvason nyitotta meg önálló műhelyét. Rendelésre készít jó minőségű munkát úgy a vidéki, mint a helyi lakosság részére. Az olasz frontharcokban egyszer megsebesült. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Nagy Károly mészáros- és hentes m., Vajda Péter u. és II. kér. 270 (saját ház). Túrkevén szül. 1901-ben, 1917-ben szab. fel Szarvason Gyurik mesternél. 1926- ban lett önálló és kizárólag ipara fejlesztésére fordítja idejét. Katonai szolgálatot a nemzeti hadseregben teljesített. Fiatal