A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

96 űzője szintén borbélymester volt. Szak­tudását a fővárosban, Bécsben, Pécsett, Mohácson és Szigetváron gyarapítva, 1929-ben lett önálló. Modern, hygienikus termében elsőrendű munkaerőket alkal­maz. A róm. kath. legényegyletnek 8 évig volt tagja. Janurik János férfi szabó m., Kossuth L. u. 26 (saját ház). Szül. 1871-ben, ahol 1887-ben szab. fel. Szülőhelyén, Budapes­ten, Aradon és Nagyváradon folytatott segédi gyakorlatot, majd 1896-ban saját erejéből önálló lett. Kizárólag az úri kö­zönség részére dolgozik. Állandóan részt vesz az ipt. mozgalmakban, többször volt vál. tagja, alelnöke, most pedig elnöke, aki az ipari érdekeknek mindenkor lelkes szószólója. A szegedi keresk. és ipar­kamara rendes tagjává választotta. Neje: Darida Zsuzsanna. Janurik Lajos úri- és hölgyfodrász m., Piactér. 1886-ban Szarvason szül., u. itt szab. 1902-ben. Mint segéd Kolozsvártt, Brassóban, Besztercén és Budapesten fejlesztette szaktudását és 1911-ben ön­állósította magát. Hat munkaasztala van, külön hölgyteremmel. 2 segédet ál­landóan foglalkoztat. A szakosztály jegy­zője és a tanoncvizsg. biz. elnöke. Az orosz, olasz, szerb és román fronton har­colt és kétszer megsebesült. Kit.: kis ez., br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Po- roszlai Eszter, tanult hölgyfodrász. id. Jedlicska István épület- és bútor- asztalos m. Batthyányi u. 111 (saj. ház). Szarvason 1878-ban szül., 1896-ban szab. fel. 1902-ben nyitotta meg önálló műhe­lyét. Szobaberendezések és a gazdatársa­dalom lakóházainak asztalosmunkái te­szik nevét maradandóvá. Résztvett az Összes frontok harcaiban a szerb, orosz és olasz harctéren és megsebesült. Neje: Sipkószky Mária. Négy tanulót szabadí­tott, köztük saját fiát J. Istvánt is, aki jelenleg mint szakképzett, tanult aszta­losmester résztvesz atyja üzemének ve­zetésében és atyja nyomdokain haladva nevét jó munkája révén ismertté tette. Neje: Kasnyik Zsuzsanna. Karniedes Sámuel kovácsmester (saját ház). Szarvason 1895-ben szül. u. itt lett segéd 1912-ben, majd 10 évi segédi gya­korlat után önálló 1922-ben. Szakképzett mester, akinek műhelyéből jó és megbíz­ható munka kerül ki. Megyebiz. tag, az ipt. előljárósági tagja és az ipari érde­kek támogatója. Az orosz fronton hadi­fogságba esett, ahol 1915-től 1918-ig szenvedett. 25%-os rokkant. Neje: Pa- licska Rozália. Kántor Soma csizmadia m., Vajda Pé­ter u. (saját ház). 1880-ban Szarvason szül., ahol 1894-ben szab. fel. Német­országban, Prágában, Kolozsvárott és több más helyen folytatta segédi gyakor­latát és 1904-ben lett önálló mester. Első­rendű szakmunkái nevét közismertté tették. 18 évig mint előljárósági tag mű­ködött, a szakcsop. elnöke, az ipari ér­dekek lelkes és önzetlen harcosa. Az olasz fronton harcolt és mint őrmester szerelt le. Kit.: kis ez. és br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Rácz Julia. Kelemen Ferenc tímár m., Arany J. u. 193 (saját ház). Szarvason szül. 1885- ben, u. itt szab. 1902-ben. Ausztriában,. Németországban, Szerbiában, Romániá­ban és Törökországban gyarapítva szak­ismereteit, 1912-ben lett önálló. Első­rendű szakképzett mester és önzetlen har­cosa az ipari szakmának. Ipt. elölj. tag,, a szakcsop. egyik megalapítója és jegy­zője, tanoncvizsg. biz. tagja. A szerb, orosz és olasz fronton küzdött. 1921-ben nőül vette Pribelszky Erzsébetet. Klenk József fogtechnikus, Bem u. 237. 1908-ban Mezőberényben szül., Budapes­ten tanulta a fogtechnikát és 1931-ben alapította fogtechnikai laboratóriumát,, amelyben helyi és vidéki fogorvosok ré­szére készít az igényeket mindenben ki­elégítő szakszerű fogtechnikai munkákat. A Turul sportegyesületnek aktív tagja. Kóczy Mihály férfi szabó m., Ujtemp- lomköz (saját ház). Szarvason 1876-ban szül., u. itt szab. fel 1891-ben. Budapest, Kecskemét, Kiskunhalas és Szeged na­gyobb műhelyeiben fejlesztette szaktudá­sát. 1900 óta önálló. Magyar és német szabósággal foglalkozik, mérték szerint és konfekció munkát végez. Elsőrendű szakember, akinek neve általánosan is­mert. Az orosz fronton küzdve fogságba esett, ahol 7 évig sínylődött. Neje: Janik Erzsébet. Kohut Mihály papucsos m. (saját ház). Szarvason 1889-ben szül., 1904-ben szab. fel. Nagyváradon 5 esztendeig, Budapes­ten és az ország több helyén hosszabb, rövidebb ideig segédeskedett. 1913-ban önállósította magát. A szakoszt. és ta­noncvizsg. biz. vezetője. Az orosz fron­ton egyszer megsebesült és az olasz harc­téren is megsebesülve 25%-os rokkant lett. Neje: Klenovics Eszter. Komár Mihály lábbeli készítő m. 1894- ben szül. Szarvason, u. itt szab. fel 1911- ben. Kecskemét, Arad, Nagykőrös és Bu­dapest voltak segédi működésének állo­másai. 1922-ben alapította műhelyét, amelyben mérték szerinti rendelésre ké­szít cipőket és csizmákat. Szakiskolát végzett és a cipőfelsőrészt is saját maga készíti. Az orosz fronton küzdött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom