A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
93 ifj. Baginyi Endre fogtechnikus, Uj templomköz. Szarvason szül. 1903-ban, Budapesten szab. 1920-ban. Budapesten, Orosházán és Szegeden dolgozott mint segéd, 1930 óta önálló. Fogtechnikai laboratóriumában helyi és környéki orvosok részére közmegelégedésre dolgozik. Több társad, és kultúregylet tagja. Neje: Palkovics Klára. Bankó Mihály férfi szabó m., gr. Csáky Albin u. 65. Szarvason 1890-ben szül., u. itt szab. 1907-ben. Mint segéd Magyar- ország több városában fejlesztette szaktudását. 1919-ben alapította saját erejéből magyar szabósággal foglalkozó műhelyét, amelyben 1—2 segéddel dolgozik. A tanoncvizsg. biz. tagja. A világháborúban orosz fogságot szenvedett. Kit.: kis ez. v. é. Neje: Klimaj Anna. Bartyik György cipészmester, Arany János u. 173 (saját ház). 1901-ben szül. Szarvason, u. itt szab. fel 1918-ban. Budapesten töltötte segédidejét, kitanulta a felsőrészkészítést és szabászatot, 1925- ben lett önálló. Mérték szerinti rendelésre és raktárra készíti elsőrendű munkáit. A szakcsop. ellenőre. Neje: Varga Erzsébet. Bencsik Márton épület- és bútorasztalos m., Bertalan u. 1900-ban született Szarvason, ahol 18 éves korában szab. fel. Mint segéd Budapesten nagyobb üzemekben dolgozott, 1926-ban alapította üzemét, amelyből jó és ízléses munka kerül ki. A világháborúban az olasz fronton harcolt. Blaskó Dániel épület- és bútorasztalos m., temetkezési vállalkozó, gr. Csáky u. 69. Szarvason szül. 1887-ben, fölsz. 1902- ben. Az ország több városában gyarapította szaktudását, 1919-ben lett önálló. Temetkezési vállalata is van. A Turul Sportegylet alelnöke. A szerb és orosz fronton harcolt, kétszer megsebesült. Orosz fogságban szenvedett. Neje: Gló- zik Gizella. Brachna István tímármester, Nagy Betlehem u. 1856-ban Szarvason szül., u. itt szab. fel 1873-ban, 1891-ben önállósította magát. Saját háza és földje szorgalmas munkájának eredménye. Az ipt. 1928-ig volt előljárósági tagja és az ev. egyháznak huzamosabb időn át presbitere. 2 fia szintén tímár. Neje: Zuberecz Anna. Brachna János, kéményseprőmester, Szarvason szül. 1871-ben, felszab. 1888- ban. Hódmezővásárhelyen lett önálló 1895-ben és 1900 óta Szarvason működik mint önálló mester, ahol iparát személyjogon gyakorolja. Munkájáért a szegedi iparkamara 1927-ben elismerő oklevéllel tüntette ki. A tűzoltó tiszti tanfolyamot Győrben végezte 1926-ban. Volt iparhatósági elnök. Neje: Farkas Jusztina. Fia János apja keze alatt szab. fel és atyja mellett dolgozik. Brachna Lajos cukrász- és mézeskalá- csos m., Rákóczi u. 177. Szarvason 1872- ben szül., u. itt szab. fel 1891-ben, 1895- ben átvette főnöke, Lévay Imre üzletét, melyben a szakmába vágó összes szakmunkákkal foglalkozik. Az üzemet ma fia vezeti. Brachna Lajos épület- és bútorasztalos m., Arany János u. 190, (saját ház). 1895-ben Szarvason szül., 1911-ben szab. fel. Tudását Budapesten a Lingel, Ma- lomsoky cégeknél fejlesztve, 1922-ben lett önálló. Szakképzett mester, aki elsőrendű munkákat végez. Neje: Tusják Judit. ifj. Brandt Károly kádármester, gr, Széchenyi u. (saját ház). 1891-ben szül. Szarvason, ahol atyjánál szab. fel 1907- ben. Már az 1800-as évek eleje óta tradi- ciószerűen szállott a kádármesterség apáról fiúra, ö 1925-ben lett önálló. Ipt. elöljáró. Neje: Kugyela Anna. Bulik Pálné szül. Menda Julianna, angol- és francia női szabó m., Csúcs u. Szarvason szül., ahol 1921-ben szab. fel, 1928 óta önálló. Kizárólag rendelésre dolgozik a jobb körök részére. Férje férfi szabó, aki 1905-ben szül. Szarvason, u. itt szab. 1924-ben. Üzemüket közösen vezetik. Csabai Péter lábbeli készítő m. Békés- szentandráson szül. 1883-ban, u. ott szab. 1899-ben. Több mesternél való segédes- kedés után 1923-ban let önálló mester. Mérték szerinti rendelésre készít cipőt és csizmát. Neje: Kreszan Mária. Csernák Ferenc angol- és francia női szabó m., gr. Csáky Albin u. 83. 1890- ben Szarvason szül., u. itt 1906-ban szab. fel, 1918-ban alapította üzemét, ahol előkelő közönség részére mérték szerinti rendelésre dolgozik. A szarvasi kiállításon 1923-ban arany oklevelet nyert. Az ipt. volt elölj, tagja és a sportegyesületnek volt pénztámoka. Az orosz és olasz fronton harcolt. Kit.: br. v. é. Neje: Rajcsok Etel. Czibula János kerékgyártómester, gr. Csáky Albin u. 230 (saját ház). 1869-ben szül. Szarvason, itt felszabadult is és 7 évi segédeskedés után 1891-ben alapította önálló műhelyét. Szakképzett mester, aki 4 évtized óta munkálkodik az iparban és aki mint szaktekintély általánosan ismert. 1907-ben arany oklevéllel lett kitüntetve. Az önképzőkörnek 10 évig volt elnöke és dísztagja, a szakosztály megalapítója és elnöke. Az ipt. pénztámoka,
