A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
a hitelszöv. felügy. biz. tagja, a Takarék- pénztár vál. tagja, a Gyümölcsértékesítő Szöv. ig. tagja. Neje: Brachna Mária. Dankó János műszerész, Piactér. 1904- ben Szarvason szül., ugyanitt szab. 1921- ben. 1931-ben lett önálló Szarvason, ahol villanyszereléssel, gummijavításokkal, vulkanizálással, elektrotechnikai cikkek, rádió, kerékpár stb. árusításával foglalkozik. Dauda János cipészmester. 1893-ban Szarvason szül., 1910-ben szab. Aradon. 1917-ben alapította műhelyét, amelyben rendelésre mérték szerint készíti munkáit. A szakcsoport pénztárnoka. A haditengerészetnél szolgált. Neje: Rohony Julianna. Dauda Sámuel férfi szabó m., Horthy M. út 5. Szarvason 1890-ben szül., Arabon szab. fel 1906-ban. Mérték szerinti szabóságát 1919-ben alapította. A jobb közönség részére dolgozik. Az orosz fronton küzdött. Neje: Zónay Etel. Darida János cipész m., gr. Csáky Albin u. (saját ház). 1877-ben Szarvason szül., u. itt szab. fel. Arad és Debrecen jobb műhelyeiben fejlesztette mint segéd szaktudását, majd 1903-ban saját erejéből alapította műhelyét, amelyben 16—18 segéddel dolgozik. Munkái kiállításokon kitüntetésben részesültek. Huzamosabb ideig alelnöke volt az ipt.-nek, képv. test. tag, az evangélikus egyház presbitere. A szerb fronton harcolt. Neje: Ribarszky Ilona. Fia Ferenc Szarvason 1904-ben szül., édesatyjánál tanulta az ipart és a technológián a szabászatot. Neje: Hu- szárik Mária. Darida Mihály szűrszabó m., Beliczay u. 65 (saját ház). Szarvason 1887-ben szül., 1903-ban szab. Tápiószelén. 1911 óta önálló. Szűrök, tarisznyák és pokrócok szakszerű készítésével foglalkozik. Az orosz, román és olasz fronton küzdött. 3914-ben nőül vette Prijevara Zsuzsannát. Darida Mihály mészáros- és hentes m. Horthy M. út 12 (saját ház). Szarvason Szül. 1890-ben, felszab. Kispesten 1908- ban. Saját erejéből lett önálló. Elsőrendű «semegeárut készít. Ipartestületi szakcsoport elnöke, tanoncvizsg. biz. tagja és a Turul sportegylet vezetőségi tagja. Neje: Sápszky Zsuzsanna. Demcsák Pál mészáros- és hentes m., Beliczay út 9. 1893-ban Szarvason szül., ugyanott tanulta ki iparát. Több helyen segédeskedve, 1919-ben megalapította üzletét, amelyben ízletes, finom árukat készít. A szakosztálynál előljárósági tag és tanoncvizsgáztató. Az olasz, orosz szerb és román fronton harcolt. Neje: Hugyik Zsuzsanna. Deutscherschmidt András úri- és női fodrász m. Szarvason 1874-ben szül., Mezőtúron szab. fel 1890-ben, 1893-ban lett önálló. 14 tanulót szabadított. Számos kitüntetés tulajdonosa. Üzlete hygieniku- san van berendezve. Dispiter Pál épület- és bútorasztalos m. 1903-ban Szarvason szül. Négy gimnázium elvégzése után 1919-ben szab. fel. Szakismeretét Budapesten, Orosházán gyarapítva, 1930-ban alapította üzemét, amelyben az épület- és bútorasztalosság minden ágazatát műveli. Fehér József mészáros- és hentes m. Szül. 1873-ban Orosházán, ahol 1888-ban szab. fel. Az ország több üzemében fordult meg mint segéd és 1895-ben lett önálló. Szakképzett mester, kinek neve Békésmegye iparossága előtt közbecsü- lésben áll. Modem üzemében több alkalmazottat tart. A keresk és iparkamara oklevéllel, az IPOSz nagy ez. éremmel tüntette ki. Az ipt.-nek IV2 évig alelnöke, 6 évig elnöke. Az ipt. székház megvétele és számos ipari intézmény létesítése fűződik nevéhez. Vármegyei törvhat. biz. és képv. test. tag, a szarvasi takarék- pénztár igazgatósági, az adófelszólam- lási bizottság tagja. Két fia: József és Lajos vezetik az üzemet, István fia oki. közgazda. Neje: Tóth Júlia. Ferencsik Pál cipészmester. Szarvason szül. 1894-ben. u. itt szab. fel 1911-ben. 5 évi segédeskedés után 1916-ban alapította önálló üzemét, melyben kizárólag mérték szerinti rendelésre dolgozik. Teljesen fölszerelt műhelyéből csakis jobb munkát bocsájt ki és ennek köszönheti jó hímevét. 1923-ban a vitézi szék által rendezett kiállításon arany oklevéllel lett kitüntetve. Neje: Egri Katalin. Fleischer Bernát cipész m. Szarvason 1876-ban szül., 1890-ben szab. fel. Bécs, Budapest, Karlsbad és az ország nagyobb helyei voltak segédéveinek állomásai. 1901-ben lett önálló. Elvégezte 1912-ben az áll. technológiát. Raktári munkát készít s munkája révén elismert nevet vívott ki magának. A világháborúban Romániában harcolt és mint rokkant került vissza. Neje: Haasz Regina. Fleischer Jenő órás és ékszerész. Tel.: 36. 1890-ben szül., Tornaalján szab. Mint segéd gyakorlatát Budapesten és Berlinben folytatta és 1913-ban átvette Szarvas legrégibb, 1860-ban alapított üzletét, amelyben órákból és ékszerekből dúsan felszerelt raktárt tart. Neje: Fischer Ilona. Frank János kárpitos, díszítő és kocsifényező m., Csűcs u. 1868-ban szül., 1888- ban felszabadult és 1894-ben saját ere
