A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
86 munkát vállal és saját garnitúrájával bércsépléseket végez. Az ipt. elölj, tagja, a tanoncvizsg. biz. alelnöke, a géptulajdonosok csoportjának elnöke. Neje: Dávid Mária. Kiss Pál szabó m. Tótkomlóson 1893- ban szül., Kunszentmártonban 1906-ban szab. fel. Tótkomlósi és hódmezővásárhelyi segédeskedés után 1920-ban alapított műhelyt. A budapesti technológián nyert szabászati képesítésével jó munkát végez. Ipt. elölj, tag, a tanoncvizsg. biz. alelnöke. Végigharcolta a világháborút, megsebesült. Neje: Hudák Erzsébet. Klein Ferenc cipész m. 1900-ban Szerepen szül., 1916-ban Tótkomlóson szab. fel. Szabadulási helyén volt segéd, közben háborús szolgálatot teljesített. 1924- ben alapított műhelyében 3 segéddel raktári munkákat készít. Neje: Láncz Ella. Klein Izidor cipész m. Bihamagybajo- mon 1872-ben szül., Biharszentandráson 1887-ben szab. fel. Mezőtúr, Nagyvárad és Szeged volt segédi gyakorlatának színtere. Nagyváradon kitanulta a felsőrészkészítést is. 1894 óta mester, tótkomlósi műhelye 1907 óta áll fenn. Műhelyében egy alkalmazott és 2 fia dolgozik. A tanoncvizsg. biz., a Hitelszöv. és a Szent egylet vezetőségi tagja. Az orosz fronton harcolt. Neje: Brüll Szerén. Konsánszky Dezső kerékgyártó m. Tótkomlóson 1875-ben szül., u. ott 1891-ben szab. fel. 17 éven keresztül fejlesztette szaktudását. 1908-ban alapította műhelyét. A szakmába vágó összes munkákat végzi. A kötélgyártó ipar családjának ősi foglalkozása. Kukucska István papucskészítő m. 1896- ban szül., 1913-ban szab. fel, 1921 óta önálló. Raktári munkákat készít. Egy évig volt a harctéren, 1916-ban hadifogságba esett, 1920-ban jött haza. Neje: Herczeg Anna. Lachota István kerékgyártó m. Tótkomlóson 1901-ben szül., ahol atyja tekintélyes kerékgyártó m. volt. Nála tanulta a szakmát, (17 éves korában szab. fel) nála töltötte segédidejét is. 1927 óta önálló. Neje: Asztalos Erzsébet. Lévai Ferenc cipész m. Szül. 1907-ben, felszab. 1923-ban Tótkomlóson. Szolnok, Debrecen és Tiszanána voltak segédéveinek állomáshelyei. 1931-ben alapított műhelyében, mint szabászatot is tanult mester, jó munkát készít. Leginszky István kádár m. Tótkomlóson 1892-ben szül., Orosházán 1909-ben szab. fel. A háború kitöréséig mint segéd fejlesztette szaktudását. 1915-től az orosz fronton harcolt, hadifogságban volt. 1919-ben lett önálló. Műhelyében egy segéddel dolgozik. Neje: Neyhauser Margit. Mezei Imre sütő m. Nagybecskereken 1902-ben szül., Aradon 1919-ben szab. fel. Lajosmizsei, Örkényi és ócsai mestereknél gyakorolta a sütőipart. 1926-ban Ma- gyarcsanádon üzletvezető lett, 1929-ben alapította pékségét. Neje: Vogel Berta* résztvesz az üzlet vezetésében. Miskoj János férfi szabó m., kész ruharaktár tulajdonos. Szül. 1886-ban, felszab. 1900-ban. Az angol és a magyar szabóságot gyakorolta 6 éven keresztül jó mestereknél. 1906-ban létesítette vállalatát. Munkájával bronz érmet és oklevelet nyert. Az ipt. alelnöki tisztségében fejt ki fontos funkciót. Neje: szül. Matheidesz Erzsébet. Mochnács György papucskészítő m, 1897-ben szül., 1914-ben szab. fel Tótkomlóson, ahol 6 éven keresztül volt segéd. Szabászatot tanult, 1920-ban önállósította magát. Műhelyében 1—2 segédet foglalkoztat. A tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Tuska Ilona. Orbán István fodrász m. Tótkomlóson 1889-ben szül., u. ott 1905-ben szab. fel. Tanulmányútja során Wienben, Belgrád- ban, Konstantinápolyban, Triesztben és Velencében dolgozott. Itt érte a háború kitörése. Szardíniába internálták az olaszok. 1919-ben alapította fodrásztermét. Az ipt. jegyzője 1930 óta. Ő állította össze a testület történetét. 5 nyelven beszél. Paulik Dániel csizmadia m. 1892-ben szül. Tótkomlóson, u. ott szab. fel 1908- ban. Nagylak, Nagyszalonta, Monor és Orosháza mestereinél gyarapította szaktudását. A háborúban megsebesült, 3 évig hadifogságban voltj. 1919-ben lett önálló. Háza és földje saját szerzeménye,. Szép és jó munkájáért oklevéllel tüntettetek ki. A mestervizsg. biz. alelnöke, az ipt. elölj, tagja. Neje: Roszkos Mária. Papp Imre cipész m. Kötegyánon 1883- ban szül., Sarkadon 1902-ben szab. fel, Budapesten felsőrészkészítést, Nagyváradon szabászatot tanult. Nagyszalontán és Budapesten segéd, Berettyóújfalun és Tótkomlóson üzletvezető volt. Ő alapította a „Tótkomlós és vidéke cipő-, csizma- és papucskészítő szövetkezetét”* melynek igazgatója lett. Önállósítási évei 1907, 1913 és 1920. Oklevéllel kitüntetve. Az ipt. v. jegyzője, gondnoka és elölj, tagja, a Kaszinó vál. tagja. Részt- vett a világháborúban, hadifogságban volt. 5 nyelven beszél. Puskel József papucskészítő m. Tótkomlóson szül. 1877-ben, u. ott szab. fel 1894-ben. Segédként Békéscsabán és Tót-
