A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
87 komlóson dolgozott egy évtizeden keresztül. 1903-ban önállósította magát. A tanoncvizsg. biz. tagja. 1914-ig volt katona a háború alatt, hadifogságban szenvedett. Neje: Schléger Ludmilla. Rekeny István cipész m. 1901-ben Nagylakon szül., 1918-ban Komlóson szab. fel. Komlóson és a fővárosban praktizált, szabászatot tanult. 1925-ben alapított műhelyében 3 segéddel rendelt és raktári munkákat készít. A felsőrészkészítést maga végzi. A Dalárda szereplő tagja. Rimovszky Mihály fényképész. Tótkomlóson 1903-ban szül., Hmvásárhelyen 1922-ben szabadult fel. Több neves fővárosi és vidéki fotóművésznél praktizált. 1928 óta önálló, 1931-ben nyitott műtermet szülőhelyén. Neje: Somogyi Zsuzsanna, női divatterem tulajdonos, 1925-ben Hódmezővásárhelyen, 1931-ben pedig Tótkomlóson nyitott műhelyt. Szenteszky Dániel bádogos és szerelő m. Szül. 1882-ben, felszab. 1898-ban Tótkomlóson. Két évtizeden keresztül működött Budapesten, mely időnek több mint fele alatt vezető volt, 1920-ban Budapesten önállósította magát, mai műhelye. 1922 óta áll fenn. Számos ipari elismerő, arany- és ezüst oklevél tulajdonosa. Az ipari és társadalmi élet jelentős tényezője. Résztvett a világháborúban. Neje: Téglássy Berta. Szmeda János csizmadia m. Tótkomlóson szül. 1872-ben, u. ott szab. fel 1889-ben. Segédidejét Hódmezővásárhelyen és szülőhelyén töltötte, ahol 1906- ban önállósította magát. A csizmadia ipar családjában tradíció. Mint ipt. al- elnök, elölj, tag, iparhatósági megbízott stb. vesz részt 20 éve a testület életében. Végigküzdötte a világháborút. Neje: Knátyik Zsuzsanna. Szokolai Dezső kosárfonó m. 1899-ben Tótkomlóson szül. Szülőhelyén tanulta az ipart, 1918-ban szab. fel, ott is töltötte gyakorló idejét. 1921-ben lett önálló. Az ipt. elölj, tagja. 10 éve tagja a dalárdának, több versenyen vett részt. Neje: Borsos Julianna. Szokolay Kálmán kék kelmefestő és vegytisztító m. 1907-ben szül., Komlóson 1921-ben szab. fel. 8 éves praktizálási idő után, 1929-ben önállósította magát. Készítményei közkedveltek és messze vidéken keresettek. Az ipt. életében aktív szerepet visz. Teplány Gyula cipész m. Tótkomlóson 1891-ben szül., atyjánál T. Andrásnál szab. fel 1906-ban. Szabászatot a budapesti technológián tanult, mestervizsgát is tett. 1920-ban önállósította magát. Oklevéllel kitüntetett mester. A mesterek részére megtartott szaktanfolyam előadója volt. A tanoncvizsg. biz. elnöke, ipt. elölj, tag, v. könyvtáros stb. Az orosz harctéren volt. Neje: Beírna Ilona. Teplány Pál cipész m. 1887-ben szül., 1904-ben szab. fel. Budapesten, Aradon, Szegeden és Makón praktizált, Budapesten a technológián szabászati tanfolyamot végzett. 1913-ban alapította műhelyét. A világháborúban megsebesült, 3 évig hadifogságban volt. Neje: Füredi Mária. Vogel Izsó sütő m. Adán szül. 1878-ban, u. ott szab. fel 15 éves korában. Arad, Esztergom, Budapest, Pápa stb. sütődéiben tanulmányozta a szakmát mint segéd. Pékségét 1903-ban alapította. Bronz éremmel és oklevéllel kitüntetett mester. A Szent Egylet elnöke volt két évtizeden keresztül. Részvett a világháborúban, a kor. érd. kér. és K. cs.-k. tulajdonosa. Neje: Glück Margit. Zoó István épület- és díszműbádogos m. 1900-ban szül., 17 éves volt amikor Tótkomlóson felszab. Műhelyét saját erejéből alapította. Mint jeles szakembert, a Falu Szöv. oklevéllel tüntette ki. Részt vett a világháborúban. Neje: Borsos Eszter. ifj. Zsluka György cipész m. és cipészipari váll. Tótkomlóson 1899-ben szül., u. ott 17 éves korában szab. fel. 1917-től az albán és olasz fronton harcolt, megsebesült. 1926-ban önállósította magát. Jó munkáiért közkedvelt iparos. I Arany Sándor Bibert János Brecska György Győri József
