A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
TÓTKOMLÓS. Arany Sándor cipész m. Nagymajláthon 1896-ban szül., Orosházán 1912-ben szab. fel. Segéd Makón, Tótkomlóson és Nagyváradon volt. 1921-ben önállósította magát Nagymajláthon, 1922-ben helyezte át műhelyét Tótkomlósra. Mérték szerinti szabóságot folytat. Az orosz, olasz és román frontokon harcolt. Neje: Galicz Ilona. Bibert János épület- és bútorasztalos m., temetk. vállalkozó. Szül. 1880-ban, felszab. 1898-ban Pécsett. Budapesti, mezőtúri és békésszentandrási mestereknél fejlesztette szaktudását. Békésszent- andráson 1909-ben alapított műhelyét 1914-ben Tótkomlósra telepítette át, ahol atyja már jó nevet szerzett. Egy segéddel dolgozik. Résztvett a világháborúban. Neje: Mátéidén Anna. Bikádi Lajos sütő m. Őscsanádon 1906- ban szül., Orosházán 1924-ben szab. fel. 3 évig praktizált Makón és Mezőtúron. 1927-ben vette át atyja üzemét. Mai sütödéje saját alapítása 1931-ben. Fióküzlete is van. Egy segédet foglalkoztat. ifj. Brachna András bádogos m. 1895- ben szül. Tótkomlóson, ahol 1910-ben szab. fel. Segéd Szegeden és Tótkomlóson volt. 1919 óta önálló. Napjainkban feladta az ipar önálló űzését és néhai atyja cipészműhelyét vezeti, aki 3 évtizeden keresztül volt mester s fontos szerepet vitt az ipt. vezetésében. Anyja szül. Bukván Mária a műhelyben a szabászatot végzi. ifj. B. A. az ipt. elölj, tagja. Vé- gigküzdötte a világháborút. Brecska György csizmadia m. Tótkomlóson 1900-ban szül., atyjánál B. Jánosnál 1916-ban szab. fel. A szülői háznál töltötte segédidejét 1924-ig, mikor is önállósította magát. Műhelyében kifogástalan munka készül raktárra és rendelésre. Ipt. elölj. p. tag. Olasz hadifogságban volt. ifj. Daubner András hentes- és mészáros m. Szül. 1894-ben Orosházán, felszab. 1911-ben Tótkomlóson. Segéd volt Nagyváradon, üzletvezető Mezőberényben és Tótkomlóson. 1927-ben alapította székét. Díszoklevele van. Ferenczy István cipész m. Pálmonos- toron 1899-ben szül., Kiskunfélegyházán 1916-ban szab. fel. 1920-ban lett önálló szülőhelyén, 1928 óta Tótkomlóson űzi önállóan az ipart. Állandóan segédeket tart, jó munkát készít. Résztvett a világháborúban. Neje: Táhit Rozália. Garai Pál kádár m. 1884-ben szül., 1918-ban Tótkomlóson szab. fel. Nagyváradon gyakorolta a mesterséget, 1921- ben lett mesterré. Pál fiát is e szakmára nevelte, aki ma is a műhelyben dolgozik. Az apa is, a fia is dicsérő oklevéllel van kitüntetve. Neje: Lóczy Mária. Gyömrey István nyomdász, lapkiadó. 1895-ben Orosházán szül., 1912-ben szab. fel. 6 évig mint segéd, 9 évig mint művezető dolgozott. 1927 óta önálló. Géperejű műhelyében személyes vezetése alatt művészi kivitelű munkák készülnek. Mint laptulajdonos, az ipari érdekek lelkes szószólója. A közszeretet 1931-ben az ipt.-i elnöki székbe emelte, mely tisztségét odaadással és rátermettséggel tölti be. Résztvett a, világháborúban. Gyó'ri Mihály lábbeli készítő m. Orosházán 1903-ban szül., Tótkomlóson 1920- ban szab. fel atyja mellett. 1929-ben sa ját erejéből kezdte az ipart űzni. Műhelyében 4—5 segéddel raktárra és rendelésre készít kifogástalan munkát. Gyó'ri József papucsos m. Szentesen szül. 1898-ban, Tótkomlóson szab. fel 1915-ben. 14 éven keresztül gyakorolta a papucskészítést mint segéd. 1929-ben alapította műhelyét. Neje: István Erzsébet. Karkus Mihály gépészkovács m. Szül. 1887-ben Tótkomlóson, ahol 15 éves volt amikor atyja felszabadította. 1906-ban gépészi szakvizsgát tett. 1911-ben önállósította magát. Minden e szakmába vágó _____________J
