A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
47 «nálló. Műhelyéből elsőrendű munka kerül ki. A háborúban az I. huszárezred kovácsa volt. Neje: Kaszner Ilona. Lajos fia hősi halált halt az olasz fronton. Kocsondy József cipész m., Rákóczi u. 28. Orosházán 1892-ben szül., u. ott 1910- ben szab. Budapesten és az ország nagyobb városaiban volt segéd. Végigküz- dötte a világháborút mint tüzér. 1919- ben önállósította magát. Műhelyében egy segédet és egy tanulót foglalkoztat. Koller György szitaszövő üzeme, Pacsirta u. 4 (saját ház). 1859-ben Gyulán szül., 1875-ben szab. jel. Az ország nagyobb városaiban dolgozott, majd 1880- ban nyitotta meg üzemét, melyben 50-60 alkalmazottat is foglalkoztatott. Neve a magyar kézműipar méltó büszkesége. Hazánk megcsonkítása előtt a világ minden részébe eljutott a Koller-féle szita. 1873-ban Szegeden, 1896-ban Orosházán, 1899-ben számos kitüntetést kapott. 1930- ban a kereskedelmi és iparkamara ezüst érmét és oklevelét nyerte el az iparban eltöltött 50 évének ünnepére. Üzemében résztvesz fia Béla is, aki a harctéren súlyosan megsebesült. Kónya Imre épület- és bútorasztalos m., Deák F. u. 26 (saját ház). Orosházán 1901-ben szül., középiskolát végzett, atyjánál szab. fel. 1924 óta önálló. Speciális festett bútorok készítésével foglalkozik, raktárra és piacra. 5 HP motorikus üzeme van. Azon fiatal ambiciós iparosok közé tartozik, akik szorgalmuk, takarékos életmódjuknak köszönhetik önállóságukat. Kovács Antal kocsigyártó m., Pesti út 216. Szül. 1892-ben, szab. 1909-ben Orosházán. Hódmezővásárhelyi, budapesti, komáromi, aradi és esztergomi mestereknél volt segéd. 1908-ban arany oklevelet nyert. 1921-ben alapított géperejű műhelyében a szakmába vágó összes munkát végzi. A tanonevizsg. biz. alelnöke. Az olasz fronton harcolt, kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Kovács Imre rézműves m., Horthy M. út 30 (saját ház). Orosházán 1877-ben szül., atyjánál 1894-ben szab. fel. Mint segéd Szeged, Arad, Nagyvárad, Budapest, Kisvárda jobb üzemében dolgozott és 1901-ben teljes szakképzettséggel felszerelve önálló mester lett. Teljes pálinkafőző berendezéseket készített, melyek nevét ismertté tették a szakmában. Üzemében Imre fia is dolgozik. 1930-ban Orosházán arany oklevelet kapott. Az ipartestület vezetőségi tagja, a református egyház presbitere, az iparos érdekek lelkes harcosa. A repülő osztagnál teljesített szolgálatot. Neje: Szemenyey Vilma. Kovács János esztergályos m. Orosházán 1908-ban szül., ott tanulta az ipart, 1924-ben szab. fel. 5 éven keresztül gyakorolta a szakmát jeles mestereknél, 1929-ben létesítette műhelyét, amely motorikus erőre van berendezve. Jó munkáival II. díjat és oklevelet nyert. Krajcsovits István cipész m., Lehel u. 9. Kiscsákón 1907-ben szül., Orosházán 17 éves korában szab. 4 éven keresztül gyakorolta a szakmát. 1928-ban alapított műhelyében egy segéddel és egy tanulóval raktárra és rendelésre dolgozik. Neje: Németh Mária. Krejsz Mária fehérnemű tisztító m. Szegváron szül., mint segéd Szegeden, Szabadkán és Újvidéken dolgozott. 1921- ben lett önálló. A szövőiparban is felszab. Orosházán megalapította az „Első Orosházi géperőre berend. gőzmosó és vasaló intézet”-et, mely egyedülálló a városban, ízléses munkája nevét elismertté tette az iparban. Kún Sándor épület- és bútorasztalos m, Sál János u. 17. 1903-ban Oroházán szül., Gubicza Sándornál szab. fel. Orosházán, Debrecenben a vaggóngyárban és Romániában fejlesztve tudását, 1925-ben lett önálló mester. Számos köz- és magánépületen dolgozott, üzeme modern 6 HP motorikus erőre van berendezve, körfűrész, egyengető és gyalulógéppel. Neje Garabinczy Gizella. Kunos Antal lakatos m., Sál János u. 8. Szül. 1873-ban, szab. 1888-ban Orosházán. Nagy fővárosi üzemekben és Orosházán prakitzált. A Millennium évében lett önálló. Főként szandálcsattokat gyárt. I. díjjal kitüntetett mester. V. Ipt. elölj, tag. Háború alatt mindkét lábát amputálták. Neje: Hegedűs Ida. Lorch Antal cipész m. 1881-ben szül., 1898-ban Aradon szab. Segéd Budapesten és Nagyváradon volt. 1920-ban önállósította magát. Mérték szerinti cipészetet folytat. Antal fiát is e szakmára nevelte. ifj. Madarász Lajos épület- és bútor- asztalos m., Szalmapiac tér (saját ház). Orosházán szül. 1897-ben, majd 1916-ban atyjánál szab. fel. 1921-ben alapította műhelyét, mely épület- és bútormunkával s speciális malomberendezési munkával foglalkozik. Számos helybeli és környéki malomberendezést készített. 1930-ban Orosházán ezüst oklevelet kapott. Az ipt. szakoszt. jegyzője. Résztvett a világháborúban. Neje: Zatykó Róza. Makrai Ferenc szűcs m., Kossuth tér 6. 1897-ben Békésen szül., 1914-ben Gyulán atyjánál szab. fel. Jeles fővárosi meste
