A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
48 reknél praktizált, külföldi tanulmányúton volt, 1922-ben önállósította magát. Dúsan felszerelt raktára van. 1930-ban arany éremmel tüntették ki. A tanonc- vizsg. biz. tagja. A román, olasz és orosz fronton harcolt, megsebesült. Neje: Lukács Julianna. Malatinszky Imre kocsinyerges, kárpitos és fényező m., Makói u. 7. Szegeden 1882-ben szül., Sajtos mesternél 1899-ben szab. fel. A főváros jobb üzemeiben praktizált 1906-ig, mikor is önállósította magát. Ipt. elölj, tag, a Kath. Kör v. pénztárosa stb. A szerb és olasz harctéren volt, megsebesült, 25%-os rokkant. Kit.: kis ez., br. v. é., K. cs.-k. és seb. é. Neje: Kovács Verona. Mengyel György férfi szabó m., Tanya 207. 1878-ban szül., Budapesten 1896-ban szab. Budapest, Szeged, Szolnok, Kecskemét, Csongrád, Kiskunhalas és Szabadka mestereinél segédkedett. 1910-ben önállósította magát. Mérték szerint és raktárra dolgozik, munkáit a piacon is megtaláljuk. Neje Molnár Júlia, aki szintén tanulta a szabó szakmát. Méri István Tél u. 1 (saját ház, a „Pásztor csizmadiához” címzett műhely tulajdonosa. 1889-ben szül., 1908-ban Medgyesházán szab. fel. Székelyudvarhely, Sátoraljaújhely, Kassa stb. mestereinél működött mint segéd. 1914-ben Megyaszón önállósította magát. Háború alat a szerb és olasz fronton harcolt, 90%-os hadirokkant, 4 drb br. v. é. és a K. cs.-k. tulajdonosa. 1923-ban Orosházára helyezte át műhelyét. Mint a Mos- kovics cipőgyár v. szabásza, elsőrendű munkát produkál. Neje: Lővey Zsuzsanna. Nagy Albert asztalos m., Vásárhelyi u. 2. Szül. 1881-ben, szab. 1901-ben Orosházán. A fővárosban a Thék-gyárban, •Marosvásárhelyen és Orosházán praktizált. Szaktanfolyamot végzett. 1906-ban alapította műhelyét, amely famegmunkáló gépekkel van felszerelve. 18 éve az Ipt. elölj, tagja, 3 éve a testület háznagya. A tanoncvizsg. biz. tagja. Az orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Hudy Ilona. Nagy József cipész m., Makói u. 4. Szül. 1893-ban Debrecenben, felszab. 1911-ben. Kassán, Szatmáron és Nyír- egyházán fejlesztette szaktudását. 1920- ban alapította műhelyét. Debrecenben szaktanfolyamot végzett. Végigküzdötte a világháborút, 70%-os hadirokkant. Neje Paksy Erzsébet. Nagy Lajos szabó m., Könd u. 62 (saját ház). Orosházán 1898-ban szül., 1915- ben szab. fel. Budapest, Szeged, Brassó voltak segédi működésének állomásai, 1922- ben lett önálló mester. Mérték szerint, rendelésre dolgozik elsőrendűen. Tanonc korában első díjjal, 1913-ban oklevéllel lett kitüntetve. Résztvett a világháborúban. Neje: Pusztay Emma női szabómester, résztvesz az üzem vezetésében. vitéz Németh Pál kárpitos és díszítő m. Nagymágocson 1897-ben szül., 1913-ban Orosházán szab. fel. Békéscsabán, Aradon, Szegeden, Budapesten dolgozott mint segéd, majd 1928-ban Orosházán önálló mester lett. A szakma kiváló reprezentánsai közé tartozik, számos főúri kastély kárpitos és díszítő munkái nevét maradandóvá teszik. A gróf Károlyi* Sváb, Fóthy kastély állandó kárpitos mestere. Az ipar kontárellenőre. Az orosz, román és olasz frontokon harcolt,. I. és II. o. ezüst vit. érem, br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetése van. 1924-ben avatták vitézzé. Neje: Lipcsey Anna. Nagy Imre borbély- és fodrász m.. Pesti út 223. Szül. 1899-ben, szab. 1917- ben Hódmezővásárhelyen. Szabadulási helyén, a fővárosban és Szegeden dolgozott jó műhelyekben. 1925-ben alapította műhelyét. Résztvett a világháborúban,, olasz hadifogságban volt. Kit.: br. v. é. és K. cs.-k. Neje: Szalay Julianna. Németh István szabó m. Békéssámson- ban 1891-ben szül., Orosházán 1908-ban szab. fel. Orosházán, Miskolcon, Sátoraljaújhelyen, Kassán, Nagyváradon és Debrecenben fejlesztette szaktudását.. Részben üzletvezető volt. 1926 óta önálló mester. A szakoszt. alelnöke. A háborúban megsebesült, 25 % -os hadirokkant. Neje: Hadnagy Mária. Németh Mihály cipész m. Orosházán 1896-ban szül., 1913-ban szab. Hódmezővásárhelyen, Budapesten és Újpesten gyarapította szakismereteit. A technológián szaktanfolyamot végzett. 1929-ben lett önálló. A bőripari szakoszt. vezetőségi tagja. Kitüntetett mester. Résztvett a világháborúban. Oláh János kalapos m., Győry Vilmos tér. 1883-ban szül. Orosházán, 1920-ban atyjánál, néhai O. Jánosnál szab. fel. Előbb kereskedői pályán működött, majd 1923- ban átvette édesatyja üzletének vezetését. A szakmát Budapesten tanulta. Úgy kalap, mint sapkakészítésben elsőrendű szakember. Állandóan raktáron tart saját készítményű sapkákat, kalapokat és külföldi márkás árukat is. 1924- ben a kézművesipari tárlaton ezüst oklevéllel tüntették ki. Az ipt. számvizsgálója. Az albán és orosz fronton küzdött. sebesült. Neje: Szemenyey Erzsé
