A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
46 óta az elnöki pozíciót tölti be nagy rátermettséggel. Az OKH alelnöke, közs. képv., a törvh. biz. tagja stb. Ipari tevékenységéért a nagy ezüstéremmel tüntették ki. A világháborúban súlyos sebesülést szenvedett, 50%-os hadirokkant. Gyömrey József mészáros- és hentes m., Erzsébet u. 12. 1899-ben Orosházán szül., 1916-ban szab. fel. Azonnal bevonult a 4. h. gy. ezredhez, az olasz fronton Karcolt. Br. v. é. és K. cs.-k. kitüntetést kapott. A háború végeztével 19 hónapig a nemzeti hadseregben szolgált. 1930-ban lett önálló mester. Mint fiatal, ambiciós iparos, minden idejét ipara fejlesztésére szenteli. Neje: Csizmadia Julianna. Gyermekei Klára és Sándor. Hamza János férfi szabó m., Kossuth tér. 1894-ben Medgyesegyházán szül., 1911-ben szab. fel. Kolozsváron, Orosházán dolgozott mint segéd és 1923-ban lett önálló. Megrendelői jobb körökből adódnak, kizárólag mérték után készíti munkáit. 1930-ban az orosházi kiállításon elismerő oklevelet kapott. Résztvett a háborúban a szerb, orosz és olasz fronton, olasz fogságba került, kétszer sebesült. Neje: Lővey Julianna, aki részt vesz az üzem vezetésében. Héjj Ferenc pékmester. Hirth Ferenc kocsifényező m., Bajnok u. 2. Orosházán 1891-ben szül., 1909-ben Kolozsváron szab. fel. Budapest, Kolozsvár, Nagyvárad, Kassa városokban dolgozott mint segéd és 1921-ben Orosházán lett önálló. Kocsi- és autófényezést, valamint minden a szakmában előforduló munkát szakszerűen végez. 1930-ban az Orosházai Kézművesipari Tárlaton ezüst oklevelet nyert. A tanonc- és mestervizsg. biz. tag, kontárbiztos. A 101. gy. ezredben szolgált az orosz fronton. Hódy Károly kocsigyártó m., Vásárhelyi u. 211. Orosházán 1875-ben szül., 1893-ban szab. fel atyjánál. Nagyváradon, Szegeden, Budapesten és Debrecenben fejlesztette szaktudását. 1900 óta önálló. 40—50 embert foglalkoztató villanyerőre berendezett nagyüzeme volt, ma szerényebb keretek között folytatja a kocsi- és autókarosszéria szakmát. Számos kitüntetés dicséri szaktudását. Iparkamarai levelezőtag, egyházi presbiter, közs. képv., tanonc- és mestervizsg. biz. tag stb. Szendi Horváth Bálint műesztergályos m., Terényi u. 2. Orosházán 1897-ben szül., 1912-ben szab. fel. Orosházán 1920- ban lett önálló. Motorikus erőre berendezett műhelyéből ízléses díszmunkák és művészi dísztárgyak kerülnek ki. 1930- ban Orosházán a kézművesipari tárlaton arany éremmel lett kitüntetve. A háborúban az orosz és olasz fronton harcolt. Neje: Szilassy Etel. ifj. Kalocsay Ferenc géplakatos m., Horthy Miklós út 44. Telefon: 119. Orosházán 1884-ben szül., 1898-ban szab. fel. Budapesten Lakos Lajosnál, a Gazdasági gépgyárban, Alpár Edénél dolgozott és 1910-ben megalapította vas- és fémöntő üzemét. Speciális cirokmagfejtő, seprűkötő, varró- és vágó gépek, valamint vas- és fémöntvényeket készít, melyeket a világ minden tájára szállít. 9 HP-vel modernül felszerelt üzeme e téren Békés vármegyében egyedülálló. Több márkás gép vezérképviselője: Állami gépgyár, Csepel gépek. Az ipt. vezetőségi tagja. Keller György szitagyáros. özv. Keresztes Aladárné csizmadia m., Kelet u. 3 (saját ház). Néhai férje 1872- ben szül., régi orosházi iparos családból és 1895—1927-ig működött mint önálló mester. Raktárra, piacra dolgozott. 1927- ben történt elhalálozása óta özvegye fiával, Aladárral együtt vezeti a műhelyt. Aladár 1898-ban szül., atyjánál szab. fel 1916-ban. 4—6 alkalmazottat foglalkoztat s a régi tradíciókhoz híven vezeti tovább az üzemet. Kiss Kálmán polgári- és egyenruha szabó m., Deák F. u. 21. 1886-ban szül., 1903- ban Krajován szab. fel, ahol mint segéd is tovább dolgozott, majd Temesvár jobb mestereinél fejlesztve szaktudását, 1922-ben lett önálló, ügy a polgári, mint egyenruha szabóságban elsőrendű szakképzettséggel bír. Wienben a híres Tiller cégnél is huzamosabb ideig dolgozott. A Petőfi Dalkör aktív tagja. Neje: Veres Erzsébet, aki tanult női szabó. Kiss Sándor cipész m. 1887-ben szül., 1904- ben Orosházán szab. fel. Segéd orosházai és szegedi mestereknél volt. Szabászatot tanult. 1912-ben alapított műhelyében mérték után rendelésre és raktárra dolgozik. V. ipt. elölj. tag. Végig- küzdötte a világháborút, megsebesült. Koczor Károly kefekötő m. és festék- kereskedő, Kossuth tér. 1882-ben Nagykanizsán szül., 1899-ben Orosházán szab. fel. Miskolc, Budapest, Nyíregyháza, Szeged és Debrecen műhelyeiben dolgozott segédként, majd 1907-ben lett önálló. A családban apáról fiúra öröklődött a mesterség. Az olasz fronton szolgált, K. cs.-k. és br. v. érme van. Neje: Lestyán Judit. Kocsis Lajos kovácsmester, Csabai u. (saját ház). 1870-ben Szarvason szül., 1886-ban Orosházán szab. fel. Báró Schossbergemél, majd gróf Zichy uradalmában volt mester és 1921-ben lett
