A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
I. rész - Tost Ferenc: A kertészet múltja, jelene és jövője
133 A magyar kertészet múltja, jelene és jövője. Irta: Tost Ferenc, m. kir. gazd. tanácsos (kertész). A magyar történelemben évszázadok előtt találkozunk magyar kertészettel. így: híresek voltak Mátyás király függőkertjei, valamint említést és tanúságot tesznek fűurainknak, főpapjainknak hazánkban lévő kertjeiről az idevonatkozó írások elsárgult levelei. Újabb lendületet a magyar kertészet az elmúlt század közepe táján vett, amikor főnemeseink, főuraink, hódolva a lélekemelő, gyönyörködtető kedvtelésnek, nemes versenyben a legszebb kert és park birtokáért vetélkedtek, amely időre esnek mindazok a csodaszép és igen értékes, gazdag kertek és parkok, amelyeknek ma már csak halvány maradványát találjuk és amelyeknek dicső kora már csak az emlékekben él. Ezzel azonban nem merült ki a magyar kertészkedésnek az istápolása a múlt században, mert főuraink nemes versenyével párhuzamosan a polgárság körében is követésre talált a kertészkedés, a virágkultusz nemes foglalkozása, ami nagy mértékben hozzájárult az általános kertészkedés fejlődéséhez és biztató kibontakozásához. Nemcsak főúri vagy nemesi parkok, hanem az ország nagyobb városainak vagy községeinek közkertjeinek, népligeteinek, népkertjeinek, lövészkertjeinek a keletkezése is erre az időre esik és ugyancsak a múlt század közepén ennek révén hatalmas, nagyarányú kereskedelmi kertészetek alakulnak, fejlődnek, a fejlődés legmagasabb fokára. Budapesten és vidéki városokban olyanokká, amelyeknek hasonmását hiába keressük még Nagymagyar- országon is. Amott Alcsút, Nádasdladány, Fót, Ókígyós, Vácrátót, Gyömrő, Szarvas, Eszterháza, Tata és még sok-sok száz főúri park bizonyítja azt a kort, amikor ezek a parkok ma már csak halavány képét mutatják a fénynek. Emitt Szeiderhelmék, Szelnárék, Denglerek, Weeberek, Mühleék, Horváthok, stb.-ik fénykora sokáig emlékezetben maradt a magyar kertészkedés égboltján. Vájjon mi okozhatta ama lelkes felbuzdulásnak, a biztató reménységek megtorpanását? Sok minden körülmény, sok minden más ok idézte elő a dekadenciát, mely körülmények és okok között nem az utolsó helyen áll az, hogy a külföldi, de főképpen az olasz, a német és a hollandi virág beözönlése megkezdi a magyar kertészet romlására induló folyamatot. A milleniumi kiállítást megelőző években alig ismertük a külföldi virágbehozatalt. A csekély mértékű virágbehozatal kimerült az Olaszországból jövő Kamélia, Mimosa, vagy pedig a Babérlevél és más hasonló délvidéki virág behozatalával, s legfeljebb még Németországból, Belgiumból vagy Hollandiából áramlik be pálma, babérfa, azalea, jácint, tulipán, gyöngyvirág és ezekhez hasonló. Ez a behozatal, illetve beáramlás azonban sajnos, későbben fokozódik oly mértékben, hogy a nagy-
