A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
I. rész - Tost Ferenc: A kertészet múltja, jelene és jövője
134 arányú hazai termelő kereskedői kertészetek elveszítették teremlő jellegüket, inkább a külföldi áru közvetítőivé váltak s mint ilyenek, köz- gazdasági szmpontból szerepüket elveszítették. Szerepüket később átvették a közületek által fentartott kertészetek, amelyeknek nívója nemcsak utóérte, de túlhaladta az akkori kereskedelmi kertészet nívóját, ezen kertészeteknek azonban közgazdasági jelentősége egy-két példát mutató ilyen kereskedelmi kertészet kivételével, ma nincs. A ma fennálló hazai kereskedelmi kertészeteknek alig van közgazdasági jelentősége; egy-kettő kivételével nem a fejlődés, csak a stagnálás, méginkább a hanyatlás útjára van kényszerítve. Mindezekért a mai magyar kertészkedés gyökeres átszervezésre szorul. Az átszervezett, még jobban mondva: jól megszervezett és kellően alátámasztott, anyagilag megsegített kertészeti tevékenység csodálatos eredményeket tudhatna hazánkban is elérni. Arra kellene tehát törekedni, hogy éppen úgy, mint a nyugati államok kertészetei, a magyar kertészkedés is végre tényezőjévé váljon a közgazdasági életnek. Fényes példa erre a Németalföld, a holland kertészkedés. Tudni kell, hogy a hollandi kertészek tevékenysége oly magas fokon áll, az egész világgal oly hatalmas kereskedelmet folytatnak, hogy ebből a tevékenységből az évi jövedelmük értéke 500 millió holland forint, vagyis több, mint egy- milliárd aranypengő. Hatalmas összeg ez! Hollandia ma a világ egyik legboldogabb és leggazdagabb országa és ebben feltétlenül nagy szerepe van az állam által pártfogolt, jól és helyesen irányított, kifejlesztett, az egész világot átfogóan megszervezett kereskedelmi kertészet. Egy holland barátomtól tudom azt, hogy Hollandia valamenyi foglalkozási ágát vizsgálva és egymásmellé állítva, a hollandi kertészek által exportált áruk értéke több és nagyobb, mint bármely más foglalkozási ágé, vagyis ott a kertészet mezőgazdasági szempontból felülmúl minden más foglalkozási és termelési ágazatot, még a kereskedelmi hajózást is, amelj pedig Hollandiában ugyancsak nagyjelentőségű. Ha mindezeket a körülményeket figyelembe vesszük és gondolko- lunk azon, hogy mi lehet az oka, miként adódik az, hogy a magyar kertészkedés ma el van maradva, akkor kézzelfoghatóan rájöhetünk arra a megállapításra, mint ahogy azt már fentebb is jeleztük, hogy a magyar kertészkedést gyökeresen át kell szervezni, mert enélkül minden más tervezgetés csak meddő munka. Hiszen kétségtelen az és be van már bizonyítva elégszer, hogy éghajlati viszonyok tekintetében mi magyarok előnyben vagyunk Hollandiával szemben. A holland éghajlat távolról sem olyan megfelelő a kertészkedésre, mint a mienk, másrészről pedig a holland termelési költségek jóval nagyobbak a mieinknél, mert hiszen egy holland munkás pl. ugyanannyi munkájért háromszorta- négyszerte többet kap, mint a magyar munkás. Hollandiának sem vasa, sem fája, sem szene nincsen és ezt mind importálni kell, ellenben mi magyarok mindezeket az anyagokat könnyebben és olcsóbban kaphatjuk meg. Kétségtelen, hogy a hollandusok kitűnő szakemberek, azonbaD ebben hála az Istennek nálunk sincsen hiány, ennek nem egy ízben adta tanú jelét a magyar kertészek egyike-másika, mert ott, ahol megfelelő lehetőségét nyújtják a magyar kertésznek a munkálkodásra, csodás eredményeket tudott és tud ma is a magyar kertész felmutatni. Hiszen nem ritkaság az, hogy magyar kertészek vezető szerepet töltenek be
