A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
szabadult fel. Budapesten, Makón és Szegeden fejlesztette szaktudását. Épület és főleg asztalosmunkákkal, intarzia berakással foglalkozik üzeme, melyet 1926- ban alapított. Az orosz és olasz fronton harcolt, kis ez., bronz v. é.-t, K. cs.-k.-et kapott. Frányó Gyula asztalosmester, Boldog- asszony sugárút 55. Szül. Pancsován 1882-ben, felszab. Törökkanizsán 1899- ben. Budapest, Debrecen, Kecskemét, Arad, Szeged stb. elsőrendű üzemeiben fejlesztette szaktudását, egyide^g mint csoportvezető segéd. 1910-ben Törökkanizsán, 1927-ben Szegeden önállósította magát. A szerb és orosz fronton a vasúti és távírda ezredben küzdött. Forgó Lajos néh. Frányó Ferenc özv. Frányó Ferencné szül. Makra Anna, hentes- és mészáros m., Fodor u. 29. Férje a világháborúban 1915-ben hősi halált halt. 10 évig önállóan vezette az üzemet, 1925 óta István fiával közösen. F. István 1906-ban Szegeden szül., 1920- ban szab. Jobb szegedi húsipari üzemekben praktizált. A műhely kézigépekkel van felszerelve. Neje: Börcsök Irén. Fráter András úri- és hölgyfodrász m., Kossuth L. sugárút 95. Kiskunhalason 1902-ben szül., Újszegeden 1918-ban szab. Nagykőrös, Budapest, Eerer, Tata-Tóvá- ros, Komárom és Szeged fodrásztermeiben praktizált. Tatán üzletvezető volt. Hosszas vidék' és 12 évi fővárosi gyakorlat után 1930-ban nyitotta meg higiénikus fodrásztermét. Egy segéd és egy hölgyfodrász képezik személyzetét. Frekot Tamás úri szabó m., Római körút 26. A Felsővárosi iparoskor II. elnöke, szakosztályi pénztárnok, az Alsóvárosi ip. kör vál. tagja. Nagyőszön 1870- ben szül., 1886-ban szab. fel. Szeged, Temesvár, Budapest és Zimony jobb műhelyeiben volt segéd. 1894-ben lett önálló. Rende'ésre elsőrendű munkát készít. Résztvctt a világháborúban. Neje: Sü- vegh Krisztina. Friedmann Ferenc épület- és portálasztalos m., Madách u. 11. Kishegyesen 1888-ban szül. 1906-ban szabadult fel. Szegeden segédeskedett, 1920-ban lett önálló. 1 segéddel és 2 tanonccal dolgozik. Minden ipari mozgalom lelkes híve. A világháboi úban kis ez., bronz v. é. és K. cs.-k. kitüntetést kapott. Neje: Róth Irén. Frischmann Sándor géplakatos, villany- szerelő éí galvanizáló m., Polgár u. 23. Budapest n 1901-ben szül., 1919-ben végezte el jeles eredménnyel a felső fémipari iskolát. Budapest nagyobb üzemeiben folytatott gyakorlatot, majd 1923- ban nyitotta meg villanyerőre berendezett üzi-mét, melyben 1 segédet és 2 ta- noncot foglalkoztat. A szakosztály volt jegyzője. Bátyja József hősi halált halt. Ifj. Fülöp Ferenc úri- és női hölgyfod- rász, Katona u. 15. Szegedeii 1903-ban szül., u. ott 1920-ban szab. Vist, Talpay, Róth, Krier stb. mestereknél fejlesztette szaktudását. 1929 májusában önállósította magát. Fodrászata modem és higiénikus berendezésű. (Hajszárító gép, stb.) Für István Gajdács Miklós Für István kocsigyártó és fényező m., Petőfi sugárút 37. Szegeden 1876-ban szül., 1893-ban szabadult fel. Szegeden, Budapesten és Wienben gyarapította szaktudását. 1904 óta önálló. Résztvett a világháborúban. Fürst Ferenc órás, ékszerész, Kossuth L. sugárút 4. Szül. 1888-ban Bud^nesten, 1906-ban szab. fel. Előbb nagyobb helyi Fráter András Frekot Tamás
