A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)

III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület

24 cégeknél gyarapította szaktudását, 1912­1916-ig cl Máv. p. u. órása volt, 1916-tól önálló. Elismert jó munkákat készít. Gaizer Ferenc vendéglős, Kossuth La­jos sugárút 79. Szegeden 1904-ben szül., u. ott Csáky Jánosnál szab. fel, majd a MÁV, Tisza-szálló, Stefánia étteremben és vidéken gyarapította szaktudását. 1930-ban nyitotta meg mai üzletét, mely­ben jó italaival és ételeivel közmegelége­désnek örvend. Gajdács Miklós cipészmester, Kórház u. 7. Szegeden 1906-ban szül., 1923-ban Szabadkán szab. fel. Mint segéd 1 évig Szabadkán, majd Szegeden és Budapes­ten működött. 1930-ban önállósította magát. Törekvő, szorgalmas iparos, ki minden idejét ipara fejlesztésére fordítja. Galambos Sándor, cipészmester, Tisza Lajos körút 20. Stomfán 1892-ben szül., Wienben 1909-ben szabadult fel. Wienben, Budapesten, Szegeden, Zentán, Berlinben volt segéd. Zentán 1916-ban, Szegeden 1922-ben lett önálló. Főleg divatcipőket készít. 1914-ben vette nőül Urbán Ro­záliát. Galiba József mechanikus és műsze­rész m., Madách u. 1. sz. Lakás Hattyú u. 55. Szegeden 1905-ben szül., 1923-ban szabadult fel. Segédi idejét Budapesten és Szegeden töltötte. 1929-ben önállósí­totta magát. Szakmájában elismert mes­ter, aki mint orvosi műszerész is töké­letesen képzett. Atyja részt vett a világ­háborúban. Galiba József Gábor Jánosné Galiba József bádogos és vízvezeték­szerelő m., Maros u. 26. 1891-ben Szege­den született, u. ott 1909-ben szabadult fel. Budapesten, Rimaszombaton, Po­zsonyban, Szegeden, Ausztriában és Svájcban képezte tovább tudását. A Szt. László kórház bádogosa volt Budapesten. 1914—17-i0- az orosz fronton harcolt. Le­szerelése után önállósította magát. Gábor Imre magyar szabó és bőrkabát­készítő m., Fodor u. 32. Hajdusámsonon 1896-ban szül., 1914-ben szab. fel. Deb­recen, Fehérgyarmat, Szeged, Sarkad, Hajdúszoboszló voltak segédi működésé­nek állomásai. Előbb 1922-ben, majd 1930-ban lett önálló mester. Raktárra és piacra készíti munkáit. 9 hónapig har­colt a fronton. Kis ez., br. v. é., K. cs.-k. seb. é.-e van. Neje: Lux Erzsébet. Gábor Jánosné szül. Kiss Anna sütő­mester, Remény u. 28. Telef. 16-09. Az üzemet 1914-ben elhalt első férje Papp Mihály 1887-ben alapította. Papp már előzőleg több helyen volt önálló mester, aki nagy népszerűségnek örvendő város­atya és a 48-as kör elnöke volt. A sütöde kézigépekkel van berendezve. Gáborné mai férjével, aki nyug. máv. fő­intéző, 1921-ben kötött házasságot. Fia Dezső katonai szolgálatban szerzett be­tegségben halt el. Gácsik András cipész m., Füredi u. 3. Nagybecskereken 1879-ben szül., u. ott 1895-ben szab. Segéd Nagybecskereken, Lúgoson, Szegeden és Budapesten volt. 1920 óta mester. Műhelyében dolgozik Vilmos fia is. Résztvett a világháborúban, orosz hadifogságban volt. Neje: Kincsei Katalin. Gál Lajos Gál Emil asztalos m., Bécsi körút 4. Budapesten 1897-ben szül., 1915-ben szab. fel. Wien, Szombathely, Róma, Milano, Velence, Budapest és Győr voltak segédi működésének fontosabb helyei. Már ta- nonc korában elism. oklevelet nyert. 2.Vi évig üzemvezető volt, majd 1927-ben lett önálló. 1 segédet és 1 tanoncot tart. Az orosz és olasz fronton harcolt, megsebe­sült, fogságba esett. Kis ez., br. v. é.-e, K. cs.-k.-je van, Neje: Cseke Erzsébet. Gál Lajos, úri- és női cipészmester, Polgár u. 21. Szegeden 1903-ban szüle­tett, 1923-ban szabadult fel. A felső­városi és az Elite cipőgyárban fejlesz­tette szaktudását. 1928-ban lett önálló ab­ban az üzemben, melyet néhai atyja Márton alapított s amelyben munkáit ki­váló egyéni ízléssel a legmodernebb kivi­telben készíti. 1929-ben nőül vette Schwarz Ilonát. Gál Emil

Next

/
Oldalképek
Tartalom