A magyar ipar almanachja (Budapest, 1931)
III. rész - Dr. Gyuris István: A szegedi ipartestület
21 szül., Robelli A.-nál 1899-ben szab. Budapesti, kubini és szegedi mesterek keze alatt volt segéd. Budapesten és Szegeden az egyet, klinikák és zárda építkezésnél volt építésvezető. 1925-ben nyert képesítést. 1929-ben önállósította magát. A mozgósítástól 1915 VI.-ig teljesített harctéri szolgálatot, mikor is súlyosan megsebesült. 50%-os rokkant. Neje: Palatínus Rozália. Farkas Sándor épület- és bútorasztalos m., Pulcz tábornagy u. 6. Farkas S. János mészáros és hentes m., Űj tér 2. Régi húsipari família sarja. 1901-ben Szegeden született, ahol atyjánál 1917-ben szabadult fel. Több szegedi üzemnél praktizált. 1930-ban saját erejéből alapította meg székét, amely kézigépekkel van felszerelve. A szakma különleges készítményeiben is szakképzett. Neje: Ambrus Ilona Farkas S. János Farkas István Farkas István cipész m., Kossuth u. 21. Szül. 1885-ben Szegeden, 1920-ban a papucs iparban, 1921-ben a cipész iparban szabadult fel. A Felsővárosi Kisip. Term. Szöv.-nél gyarapította szaktudását. 1923 óta mester. 1914—18-ig a szerb és olasz frontokon volt, kit.: kis ezüst v. é., K. cs.-k. és vaskereszt. Neje: Mende Mária. Farkas Pál írógép mechanikai műhelye, Kossuth Lajos sugárút 10. Tel.: 31-78. Szegeden 1904-ben szül., 1918-ban szab. fel. Szegeden volt segéd, majd főműszerész. 1927-ben nyitotta meg üzemét, melyben egyúttal a „Regal” amer. írógén- gyár, D. Gestetner Rotary G. m. b. H. és a Burroughs Iroda Gépkeresk. rt. délmagyarországi képviselője és lerakata. Szeged város szerződéses műszerésze. Nagy- mennyiségű gépet hoz forgalomba. A Zrínyi K. A. C. működő tagja. Bátyja István hősi halált halt. özv. Farkas S. Antalné szül. Ábrahám Erzsébet hentes m., Berlini körút 19 (saját ház). Néhai férje kb. 20 évig gyakorolta az ipart. 1908-ban volt az esküvőjük. 1916-ban történt elhunyta óta özvegyi jogon folytatja az ipart. Napjainkban fia József segít a vállalat vezetésében. Fábián Lázár cipészmester, Boldog- asszony sugárút 11. Bácsföldváron 1881- ben szül., Óbecsén 1898-ban szab. fel. Bő segédi gyakorlatot szerezve 1911-ben önállósította magát. Műhelyében rendelésre és raktárra dolgozik. 5—6 segédet, 3 ta- noncot foglalkoztat. 3 hónapig teljesített frontszolgálatot. Fehér József hentesmester, Csaba u. 57. Kiskundorozsmán 1874-ben szül., Szegeden 1898-ban szab. fel. 1899-ben lett önálló. Törekvő, szorgalmas mester, aki minden idegét iparának szenteli. A világháborúban 26 hónapig harcolt a fronton, kétszer meg is sebesült. Neje: Masa Rózák" Fekete András úri szabó m., Kálmán u. 2/b. Mezőhegyesen 1906-ban szül., Csa- nádpalotán 1924-ben szab. Budapesten fejlesztette ipari gyakorlatát. 1927-ben lett önálló mester, előzőleg Csanádpalotán működve. Rendelésre elsőrendű munkát végez 1 segéd közreműködésével. Fekete János cipészmester, Kálvária tér 6. Született 1876-ban Kiskunhalason, 1891-ben szab. fel. Több városban hosszú ideig fejlesztette szaktudását, 1912-ben pedig megnyitotta önálló műhelyét. Szorgalmas munkájának saját háza az eredménye. A világháborúban 2% évi frontszolgálatot teljesített. Neje: Lencse Mária. Felzner Béla asztalos- és parkettázó m., Tisza Lajos körút 23. Szegeden 1882- ben szül., mint asztalos 1899-ben Szegeden, mint parkettázó Münchenben szabadult fel. München, Hamburg, Linz, Wien, Prága, Pragerhof, Románia, Szerbia és hazánk nagyobb városaiban fejlesztette szaktudását. 1928-ban lett önálló. A parkettázáson kívül autó, kocsi karosszériákat és luxus hajóberendezéseket is készít. Ő készítette a „Szatmár” gőzhajó famunkáit, a „Fecske” személyhajó parketta munkáit. A püspöki palota, egyetem stb. szakmunkái dicsérik szakava- tottságát. Számos elismerő levél és sajtó- dicséret kíséri működését. A világháborúban kis ez és kétszer bronz v. é., K. cs.-k. és seb. é. kitüntetést kapott. József fia szintén a szakmát tanulta. Feuer Károly kárpitos és díszítő mester, Valéria tér 11. sz. Szegeden 1889-ben született. Szeged, Budapest, Arad, Temesvár voltak segédi működésének fontosabb állomáshelyei. Több gobelin és bőrgarnitúra dicséri szaktudását. A k
